Kiküldhetik a diákokat a tanteremből? Szabadon osztogathatják az intőket? Összegyűjtöttük, hogy milyen eszközeik vannak a tanároknak a fegyelmezéshez.
Korbácsütés, körmös, kukoricán térdepelés – korábban a testi fenyítés volt a válasz a rendbontók viselkedésére az iskolákban, azonban ma már nem fordulhatnak ilyen eszközökhöz a pedagógusok a fegyelmezés során. Alapvetően már kevésbé kézzelfogható, hogy milyen módszereik vannak.
A tanárok saját bevallásuk szerint elsősorban személyes beszélgetéssel, valamint gyors viszontválasszal fegyelmeznek. A tanítványaik ellenben úgy látják, hogy a tanáraik különösképpen szétültetéssel, a tanóráról való kiküldéssel, intőkkel, illetve feleltetéssel, dolgozatírással, elégtelen osztályzat beírásával fegyelmeznek – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala oldalán.
| 2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához |
Ebből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. 510 esetben maguk a diákok nyújtották be észrevételeiket, közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a biztost. Érkezett panasz:
|
Diákként kiküldhetnek az óráról a tanárok?
Nem, ugyanis a fizikai agressziót, vagy a tanóráról való kiküldést világosan tiltja a közoktatási törvény. De a tanároknak védelmet kell biztosítaniuk a lelki erőszakkal szemben is. Ezek ma már alapvetésnek számítanak, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a diákok időnként megzavarják az órát, feleselnek, puskáznak, akár verekedésbe is keveredhetnek: a tanárok véleménye szerint a legáltalánosabb kihívás számukra az óra alatti beszélgetés, zajongás.
Emellett a gimnáziumokban tanító pedagógusok kétharmada, a szakiskolában dolgozó pedagógusok több mint nyolcvan százaléka tapasztalja azt, hogy feleselnek a diákok az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala régebbi felmérése alapján. Az ilyen konfliktusos helyzeteket pedig a tanároknak kell kezelniük. Milyen módszereik vannak erre?
Házirend: miért járhat intő?
Az iskolák a házirendben szabályozzák, hogy milyen fegyelmező intézkedéseket alkalmazhatnak a tanárok. A felmérés alapján a pedagógusok véleményük szerint a felkínált lehetőségek közül leggyakrabban a verbális fegyelmezési eszközzel élnek, vagyis "elbeszélgetnek" az óra után tanítványaikkal, ha azok megzavarják az órájukat, ellenszegülnek, illetve akkor is, ha a szünetben verekedésen kapják őket.
A legkézzelfoghatóbb fegyelmezési módszer az intő:
A házirend intézményenként eltérő lehet, az egyik Pest megyei gimnáziumban például sorozatos felszereléshiányért, az ülésrend megsértéséért, vagy a tanórán nem engedélyezett eszközök használatáért szaktanári figyelmeztetés jár. Az egyenruha vagy egyes elemeinek hiányáért, késésért, igazolatlan órákért pedig már osztályfőnöki intőre lehet számítani. Ugyanakkor arra felhívják a figyelmet, hogy szaktanári jegyet nem lehet fegyelmi eszközként használni. A fegyelmező intézkedésről a szülőket is értesítik, az intőket az ellenőrzőben, illetve az elektronikus naplóban kell rögzíteniük a pedagógusoknak.
Illetve vannak súlyosan elítélendő vagy jogellenes tanulói magatartások, mint a lopás, az alkoholfogyasztás, vagy mások egészségének veszélyeztetése, amelyek fegyelmi eljárás indítását vonhatják maguk után. Ilyenkor az ügy tisztázására a rendőrség segítségét kérheti az iskolavezetés.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
