Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Mama és a Nyár című versekkel találkozhatnak az utasok Szöul két metróállomásán is.
A versek Jin Kyoung ae professzor fordításának nyomán, aki jelenleg az ELTE Koreai Tanszékének oktatója, kerültek fel két koreai metróvonal biztonsági falára is – derül ki a King Sejong Institute Budapest Facebook-bejegyzéséből.
A verseket január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából állították ki, eredeti nyelven és koreai fordításban is, a 2-es vonal Euljiro 1(il)-ga állomásán és a 6-os vonal Itaewon állomásán. Az intézet aligazgatója ezzel a gesztussal szerette volna közelebb hozni a két kultúrát egymáshoz és megismertetni a koreai emberekkel a magyar költészet szépségét.
Jin professzor, a bejegyzés szerint, először 1995-ben, a szöuli Hankuk Idegennyelvi Egyetem magyar szakos hallgatójaként látogatott el Magyarországra. Ekkor ismerkedett meg József Attila költészetével is. „József Attila műveiben nemcsak a 20. századi magyar emberek életének lenyomatait fedezte fel, hanem Magyarország történelmi és kulturális értékeit, valamint a Koreával való különbségeket és kapcsolódási pontokat is.” – fogalmazták meg a közleményben.
A professzor a magyar nyelvi és irodalmi tudományos hátterére építve 2021-ben lefordította és kiadta József Attila Nagyon fáj című verseskötetét koreai nyelven.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.