A kilátások nem derűsek, de az intenzív romlás elkerülhető, ha a következő öt évben kitalálnak valami hatékony megoldást.
Egy friss tanulmány szerint világszerte minden hatodik gyerek és serdülőkorú túlsúlyos vagy elhízott lesz 2050-re. Ez nagyjából az összes gyerek egyharmadát jelenti – fogalmazták meg az EurekAlert-ön a The Lancet publikációja alapján. A jelentésben feltüntetett becslés alapján túlsúlyos 385 millió fiatal, kórosan elhízott pedig 360 millió gyerek lesz a következő 25 évben.
1990 és 2021 között, az 5-24 év közöttiek tekintetében, a súlyos elhízási arány globálisan megháromszorozódott. A vizsgált időintervallumban 244 százalékkal nőtt a korábban mértekhez képest, így a jelentésben szereplő adatok szerint akkor 174 millió fiatalt érint az elhízás. Ez azt jelenti, hogy az eddigi megközelítések, amik az elhízás megfékezésére jöttek létre, szépen sorban kudarcot vallanak.
2021-ben 493 millió gyerek és serdülő volt túlsúlyos vagy kórosan elhízott.
„Ez az óriási teher nemcsak az egészségügyi rendszert és a gazdaságot sújtja, hanem a magas testtömegindexhez társuló szövődmények, például a cukorbetegség, a rák, a szívproblémák, a légzési és termékenységi gondok, a mentális egészségügyi kihívások negatív hatással lesznek a gyerekekre és a serdülőkre is, akár évtizedeken keresztül is kihathatnak az unokáink életminőségére” – mondta a hírportálnak dr. Jessica Kerr, a tanulmány egyik szerzője.
Hozzátette, hogy bár a jelenlegi politikák kudarcba fulladtak, és nincs is globális fellépés a gyerekkori elhízás ellen, az eredmények azt mutatják: ez az intenzív romlás elkerülhető, ha 2030-ig kitalálunk valami hatékony megközelítést.
Össze kell fogni a változásért
Az előrejelzéseket 204 ország elemzése alapján készítették el. Ezek azt mutatták, hogy az Egyesült Arab Emírségekben, a Cook-szigeteken, Nauruban és Tongában lesz a legnagyobb az elhízottak arányának növekedése, míg Kínában, Egyiptomban, Indiában és az Egyesült Államokban lesz a legtöbb elhízott gyermek és serdülő 2050-re.
A kutatók szerint többet nem hibáztathatjuk az embereket egyéni döntéseikért, és meg kell követelni a kormányoktól, hogy fokozzák a szabályozásokat a cukros italokkal, gyorsételekkel kapcsolatban, és finanszírozzák az egészséges étkezést az iskolákban.
„Sürgős politikai reform nélkül az elhízás felé való átmenet különösen gyors lesz Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, ott, ahol a növekedés a magas népességszámmal és korlátozott erőforrásokkal jár együtt” – mondta dr. Kerr.
Azt is kiemelte, hogy az idősebb, 15-24 év közötti serdülő lányok, akik reproduktív korukba lépnek, kiemelt populációt jelentenek a beavatkozások szempontjából. „A serdülő lányokra kell összpontosítani, ha el akarjuk kerülni az elhízás, a krónikus betegségek, valamint a súlyos pénzügyi és társadalmi költségek generációkon keresztüli átörökítését”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
