A díjazottak között egy magyar fotós is szerepel.
Több mint 11 ezer fotó közül, amit 61 országból küldtek be, 11 nyerte el a zsűri kivételes figyelmét. Az Év Makrofotósa versenyt magát egyébként 2018 óta rendezik meg, és évről-évre izgalmasabbnál-izgalmasabb mikor és makro képeket neveznek be, írta meg a CNN.
A fotózásban használt "micro" kifejezés az apró tárgyak fényképezésére utal, amelyek nagyítást igényelnek, míg a "macro" a nagyobb tárgyak közeli felvételeinek készítését jelenti.
„Azok a fotósok, akik részt vesznek az Év Makrófotósa versenyen, pontosan tudják, milyen érzés a csodát átélni” – mondta Tracy Calder, a verseny egyik társalapítója és a 25 tagú zsűri egyike a CNN-nek.
„Tiszavirágok tánca életük utolsó óráiban, denevérek, amint télen repülő lepkékre vadásznak, vagy leveles tengeri sárkányhalak, amint az óceán fenekét pásztázzák. Ezek az emberek titkok tudói, és szerencsénkre szívesen megosztják ezeket velünk.” – tette hozzá Calder.
Az idei év abszolút nyertese és a rovar kategória díjasa az orosz származású Svetlana Ivanenko lett, a Titánok harca című képével, ahol lencsevégre kapta ahogy két hím szarvasbogár harcol egy nőstényért. A fotós 700 kilométert utazott Oroszország mélyére, Voronyezs régiójában található tölgyerdőkbe, hogy különleges képeket készíthessen az állatokról a párzási időszakban.
A fiatal fotósok kategóriában a 14 éves spanyol Andrés Luis Dominguez Blanco vitte el a fődíjat. A nyertes kép egy gyurgyalag látható, ahogy éppen repülés közben elkap egy méhet, ami az ebédjeként szolgált. A kép elkészítéséhez a fiatal fotós több hétvégét töltött kint azokon a dél-spanyolországi területeken, ahol többször is észlelték a gyurgyalagokat.
Magyar sikernek is örülhetünk, mivel különdíjat kapott Kocsis Ferenc a lepkék és szitakötők kategóriában. Kocsis a képhez stroboszkópikus vakut használt, amivel lencsevégre kapott egy lepkét a magyar erdők mélyén alkonyatkor. A lepke öt különböző pozícióban látható a fotón.
Kiválogattuk a nyertes fotók közül azokat, amelyek a legizgalmasabbak, a többit a CNN oldalán lehet megtekinteni:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
