Újabb magyar irodalmi műből készült animációs film
A Csongor és Tünde-filmet Dargay Attila hetvenes évekbeli figuratervei alapján készítették el.
Eduline/MTI
A Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde című családi mesefilm április 17-től lesz látható a hazai mozikban, a Fórum Hungary forgalmazásában – tájékoztatta az MTI-t szerdán a produkció létrehozását támogató Nemzeti Filmintézet.
Csongor és Tünde története a minden akadályt legyőző szerelemről szól, ami most a gyerekek nyelvén mesél bátorságról, bajtársiasságról, a boldogságot kereső királyfi és a meseszép tündér kalandjain keresztül. A klasszikus mesében tündérek, királyfiak, ördögfiak és boszorkányok lenyűgöző világa kel életre, hogy meghódítsa a közönséget – fogalmazták meg a közleményükben.
Temple Réka, a film producere szerint a film valódi értékmegőrzés, amin a százötven fős stáb három éven át dolgozott. A mozivásznon Vörösmarty kétszáz éves mesterműve és Dargay fél évszázados látványtervei kelnek új életre, a modern kor irodalmi és vizuális elvárásainak egyaránt megfelelve. Hozzátette, hogy az alkotás friss formában tárul a nézők elé, mégis hűen megőrzi az eredeti történet szellemiségét.
A mese szereplőinek Czető Roland (Csongor), Eke Angéla (Tünde), Menszátor Magdolna (Mirigy), Szabó Győző (Balga), Lamboni Anna (Ilma), Mikó István (Fejedelem, Kalmár, Tudós), Geszti Péter (Kurrah), Csőre Gábor (Duzzog), Vida Péter (Bezzeg), Timkó Eszter (Éjkirálynő) kölcsönözték a hangjukat.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
