Újabb magyar irodalmi műből készült animációs film
A Csongor és Tünde-filmet Dargay Attila hetvenes évekbeli figuratervei alapján készítették el.
Eduline/MTI
A Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde című családi mesefilm április 17-től lesz látható a hazai mozikban, a Fórum Hungary forgalmazásában – tájékoztatta az MTI-t szerdán a produkció létrehozását támogató Nemzeti Filmintézet.
Csongor és Tünde története a minden akadályt legyőző szerelemről szól, ami most a gyerekek nyelvén mesél bátorságról, bajtársiasságról, a boldogságot kereső királyfi és a meseszép tündér kalandjain keresztül. A klasszikus mesében tündérek, királyfiak, ördögfiak és boszorkányok lenyűgöző világa kel életre, hogy meghódítsa a közönséget – fogalmazták meg a közleményükben.
Temple Réka, a film producere szerint a film valódi értékmegőrzés, amin a százötven fős stáb három éven át dolgozott. A mozivásznon Vörösmarty kétszáz éves mesterműve és Dargay fél évszázados látványtervei kelnek új életre, a modern kor irodalmi és vizuális elvárásainak egyaránt megfelelve. Hozzátette, hogy az alkotás friss formában tárul a nézők elé, mégis hűen megőrzi az eredeti történet szellemiségét.
A mese szereplőinek Czető Roland (Csongor), Eke Angéla (Tünde), Menszátor Magdolna (Mirigy), Szabó Győző (Balga), Lamboni Anna (Ilma), Mikó István (Fejedelem, Kalmár, Tudós), Geszti Péter (Kurrah), Csőre Gábor (Duzzog), Vida Péter (Bezzeg), Timkó Eszter (Éjkirálynő) kölcsönözték a hangjukat.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.