Újabb magyar irodalmi műből készült animációs film
A Csongor és Tünde-filmet Dargay Attila hetvenes évekbeli figuratervei alapján készítették el.
Eduline/MTI
A Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde című családi mesefilm április 17-től lesz látható a hazai mozikban, a Fórum Hungary forgalmazásában – tájékoztatta az MTI-t szerdán a produkció létrehozását támogató Nemzeti Filmintézet.
Csongor és Tünde története a minden akadályt legyőző szerelemről szól, ami most a gyerekek nyelvén mesél bátorságról, bajtársiasságról, a boldogságot kereső királyfi és a meseszép tündér kalandjain keresztül. A klasszikus mesében tündérek, királyfiak, ördögfiak és boszorkányok lenyűgöző világa kel életre, hogy meghódítsa a közönséget – fogalmazták meg a közleményükben.
Temple Réka, a film producere szerint a film valódi értékmegőrzés, amin a százötven fős stáb három éven át dolgozott. A mozivásznon Vörösmarty kétszáz éves mesterműve és Dargay fél évszázados látványtervei kelnek új életre, a modern kor irodalmi és vizuális elvárásainak egyaránt megfelelve. Hozzátette, hogy az alkotás friss formában tárul a nézők elé, mégis hűen megőrzi az eredeti történet szellemiségét.
A mese szereplőinek Czető Roland (Csongor), Eke Angéla (Tünde), Menszátor Magdolna (Mirigy), Szabó Győző (Balga), Lamboni Anna (Ilma), Mikó István (Fejedelem, Kalmár, Tudós), Geszti Péter (Kurrah), Csőre Gábor (Duzzog), Vida Péter (Bezzeg), Timkó Eszter (Éjkirálynő) kölcsönözték a hangjukat.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.