Mesefilm készül Szabó Magda Tündér Lalájából

Az Európai Tanács félmillió euróval segíti az animációs film elkészülését.

  • Rodler Lili

Magyar–kanadai–német koprodukcióban készül egész estés animációs mozifilm Szabó Magda legismertebb meseregényéből: a Filmintézet támogatásával készülő Tündér Lala gyártására 500.000 euró támogatást szavazott meg legutóbbi ülésén az Európa Tanács koprodukciós filmalapja, az Eurimages – írta meg sajtóközleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Az alkotók a történetet egy inspiráló, humoros, ugyanakkor néhol komolyabb tónusú „népmesének” szánják, amelyet a felnőttek és a gyerekek egyaránt élvezhetnek, a nézőket pedig arra bátorítja majd, hogy fogadják el tökéletlen énjüket is – hiszen mindannyian a természet gyönyörű részei vagyunk. Szabó Magda legismertebb lírai meseregényét Veres Attila adaptálta és Anita Doron rendezi, aki Gigor Attilával a forgatókönyvet is írta.

A film története szerint a halhatatlan tündérek birodalmában az egyetlen tündérgyerek, Lala szeretné megismerni a számára tiltott emberek világát. Azonban Aterpater, a nagy varázsló veszélyesnek és pusztítónak tartja az embereket és véget akar vetni a létezésüknek. Ehhez el kell vágnia egy ősi szálat, amely a tündéreket összefűzi az emberekkel, egyúttal véget vetve a szívükben még megmaradt szeretetnek. Miután Lala

találkozik Beával, az édesanyját gyászoló, tizenkét éves embergyerekkel, a barátságuk által Lala megbizonyosodik róla, hogy az emberek megérdemlik az esélyt.

 

Tündér Lala
Nemzeti Filmintézet

A Tündér Lala Berger József, Endrényi Krisztina, Temple Réka, Paul Lenart, Courtney Wolfson, Michael Luda producerek irányításával, a Nemzeti Filmintézet, az Eurimages, a Telefilm Canada, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Creative Europe Media és az Ontario Creates támogatásával készül.

A végeredményt leghamarabb a tervek szerint a nézők 2027-ben láthatják.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.