Öt napig volt egyedül egy afrikai nemzeti parkban egy kisfiú

A parkban 40 oroszlán is él.

  • Rodler Lili

A nyolcéves Tinotenda Pudu valószínűleg élete legveszélyesebb és egyben legizgalmasabb kalandján ment keresztül. A zimbabwei kisfiú öt napot töltött el a vadonban, nem is akárhol, hanem Afrika egyik legnagyobb oroszlánpopulációjával rendelkező nemzeti parkjában, a Matusadona Game Parkban - írta meg a BBC.

Jelen esteben a game nem a játékra és a szórakozásra utal, hanem az életveszélyes vadállatokra utal.

A BBC cikke szerint a kisfiú 23 kilométerre vándorolt el az otthonától, így találta magát a nemzeti parkban, ahonnan viszont nem talált haza. A kisfiú nagy szerencséjére a zimbabwei gyerekeket már elég hamar megtanítják a túlélés alapjaira: talált gyümölcsöket, így tudott mit enni, és botokkal kis kutat ásott magának, így ivóvízhez is jutott. Még így is csoda, hogy túlélte a kalandot, hiszen az 1470 négyzetkilométeres nemzeti park elefántoknak, vízilovaknak és 40 oroszlánnak is otthont ad.

Tinotendát a helyi lakosok és a nemzeti park őrei együttes erővel keresték. Az öt nap alatt csoportokban fésülték át a szavannát, dobokat vertek, hogy a kisfiú meghallja és hazataláljon. A dobok hangját nem lehet tudni, hogy hallotta-e, de egy arra járőröző terepjáróét igen. Kisietett egy közeli földútra, de a parkőrök addigra elhajtottak.

Szerencsére később is arra jártak, így észrevették a kisfiú lábnyomait, ami elvezette őket az elveszett gyerekhez.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.