Az ausztrál közösségi oldalak a fiatalok kitiltásáról szóló törvény elhalasztását kérik

Az Instagram, a Facebook, a Tiktok és az X helyi ügyvezetője is arra kéri az ausztrál parlamentet, hogy még ne döntsenek a készülőben lévő törvényjavaslatról.

  • Rodler Lili

Korábban megírtuk, hogy az ausztrál parlament felterjesztett egy olyan törvénytervezetet, hogy a 16 éve alatti fiatalokat eltiltanák a közösségi média oldalakról. A korlátozás a törvény megszavazását követő 12 hónapon belül léphet hatályba és nem lesznek kiskapuk; a 16 éven aluliak szülői beleegyezéssel sem használhatják majd a közösségi médiát, amennyiben az intézkedést elfogadja a képviselőház.

A tiltás érvényes lenne a Meta összes platformjára, továbbá a TikTokra, az X-re, de még a YouTube-ra is. Ez ellen lobbiznak most a közösségi oldalak helyi ügyvezetői, írta meg a 444.hu.

Ha esetleg valahogy mégis kijátszanák a fiatalok a rendszert, akkor a jogszabály értelmében az adott közösségi oldalt, oldalakat akár ötvenmillió ausztrál dollárig - tizenkét milliárd forintig – terjedő bírságot is kiszabhatnak a platformra. Amennyiben most csütörtökön a törvényjavaslatot megszavazzák.

A Digital Industry Group ügyvezető igazgatója arra kéri a parlamentet, hogy a döntéssel várják meg a közösségi oldalak új korhatár-ellenőrzési rendszerének értékelését. Szerinte az országgyűlésnek „nem kéne elfogadnia egy törvényjavaslatot anélkül, hogy tudnák, hogyan fog működni” – írta az AP.com.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.