Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Első sorban a saját szorgalma árán ért el, de a „fél cég” is folyamatosan segítette céljában. Sikersztori a terézvárosi köztisztasági cég egyik csapattagjáról.
„Eddig a hiányzó nyolcadik osztály miatt sehová nem tudtam jelentkezni, se tanfolyamra, se jogosítványért. Most már szégyenkeznem sem kell, mert sajnos néha kaptam bántást is” – mesélte Bíró Zoltán, aki már tizenegy éve erősíti a terézvárosi köztisztasági cég csapatát, a Terézváros.hu-nak.
A lemorzsolódás nem lustaság volt, hanem egy nehéz gyerekkor állt Zoltán mögött, ami kihatott az élete alakulására is. A cégnél ez sosem hatott ki munkavégzésére és kifejezetten megbecsülték a szorgalmát és a teherbírását. Mindig a legnehezebb feladatokra jelentkezett és sosem bújt ki semmi alól.
Életének sok negatív fordulata után most pozitívan tekint a jövőbe, jelenleg egy parkgondozói tanfolyamot folytat, természetesen a munka mellett a szabadidejében. Zoltán eleinte félt attól, hogy 45 évesen újrakezdje az iskolát, de a főnökei meggyőzték, hogy mindenképp érdemes. A felkészülés és a vizsga is online zajlott, így egészen más élményeket szerezhetett a tantárgyakkal kapcsolatban, mint régen kisdiákként.
Legkevésbé a matematikát és az informatikát szerette, bár utóbbiból végül dicséret is kapott, a kedvence pedig a magyar nyelv és irodalom volt, akár csak régen. Fiatalkorában még versenyt is nyert ebből a tantárgyból.

„Vezetőként fontos számomra, hogy – egybecsengve vállalatunk nevével, ami egészen pontosan Terézvárosi Foglalkozást Elősegítő Nonprofit Kft. – minden lehetséges módon segítsük a nálunk dolgozók továbbtanulását, fejlődését, hiszen ez alapozza meg a munkaerőpiacon való eredményességüket. Rendszeresen szervezünk cégen belüli tanfolyamokat is” – mesélte Töreki Milán ügyvezető Bíró Zoltán sikere kapcsán, akire mérhetetlenül büszke.
Azt is hozzátette, hogy mindenkinek a saját szintjén és lehetőségeihez mérten próbálnak segíteni. „Valakinek az alapokat kell bepótolnia, befejezni a nyolc osztályt, másoknak az érettségi megszerzése a cél. És a diplomások számát is jó lenne növelni a csapatunkban.”
Zoltán kollégái is folyamatosan segítették őt a vizsgára való felkészülésben, különösen a közvetlen főnöke Uglik Mihály, aki jelenleg a diploma megszerzésén munkálkodik. „Mindent az alapoktól kellett kezdeni Zolival. El kellett sajátítania a tanulási módszereket, az alapvető számítógépes ismereteket, az internethasználatot, a szövegszerkesztést. Sokszor maradtunk itt a cégnél munkaidő után, és átvettük vele a feladatokat, készültünk a vizsgákra. Nagyon akarta ezt, szorgalmas volt, és bizonyította, hogy megérte a sok befektetett idő és energia” – mesélte az oldalnak a felkészülés kapcsán.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.