Az IDEA Intézet friss országos reprezentatív felmérése szerint a magyarok nagy része nem tartja különösebben fontosnak a diplomát.
A kutatók 2024 augusztusában és szeptemberében egy országos, reprezentatív felmérésben azt vizsgálták, hogyan látják a magyarok a közoktatás helyzetét, és mi kell ahhoz, hogy ma valaki boldogulni tudjon Magyarországon. A kérdésekre 1500-an válaszoltak, amelyből kiderült, hogy ebből szempontból a magyarok nem tartják különösebben fontosnak a felsőfokú végezettség megszerzését.
A válaszadók 38 százaléka az alacsonyabb fokú szakvégzettség, szakmai képesítés elsajátítását tartja az elsődlegesnek. 33 százalékuk szerint a nyelvtanulás a legfontosabb ahhoz, hogy valaki ma egyről a kettőre tudjon lépniMagyarországon.
A felnőttek 29 százaléka viszont úgy gondolkozott 2024 szeptemberében, hogy ehhez itthon főleg politikai, baráti, vagy üzleti kapcsolatokra van szükség, illetve személyes dörzsöltségre, talpraesettségre.
- olvasható az IDEA Intézet szerkesztőségünk részére elküldött közleményben.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a hazai felnőttek többsége úgy gondolja, hogy az oktatási rendszer legfontosabb feladata az, hogy az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) megfelelő színvonalú elsajátítását lehetővé tegye a tanulók számára, és emellett olyan képességeket fejlesszen, amelyek a különböző típusú munkahelyeken és beosztásokban egyaránt hasznosak lehetnek (csapatmunka, szövegértés, problémamegoldó képesség, logika stb.).
Hogy melyik diplomákkal lehet a legtöbbet keresni, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
