Az IDEA Intézet friss országos reprezentatív felmérése szerint a magyarok nagy része nem tartja különösebben fontosnak a diplomát.
A kutatók 2024 augusztusában és szeptemberében egy országos, reprezentatív felmérésben azt vizsgálták, hogyan látják a magyarok a közoktatás helyzetét, és mi kell ahhoz, hogy ma valaki boldogulni tudjon Magyarországon. A kérdésekre 1500-an válaszoltak, amelyből kiderült, hogy ebből szempontból a magyarok nem tartják különösebben fontosnak a felsőfokú végezettség megszerzését.
A válaszadók 38 százaléka az alacsonyabb fokú szakvégzettség, szakmai képesítés elsajátítását tartja az elsődlegesnek. 33 százalékuk szerint a nyelvtanulás a legfontosabb ahhoz, hogy valaki ma egyről a kettőre tudjon lépniMagyarországon.
A felnőttek 29 százaléka viszont úgy gondolkozott 2024 szeptemberében, hogy ehhez itthon főleg politikai, baráti, vagy üzleti kapcsolatokra van szükség, illetve személyes dörzsöltségre, talpraesettségre.
- olvasható az IDEA Intézet szerkesztőségünk részére elküldött közleményben.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a hazai felnőttek többsége úgy gondolja, hogy az oktatási rendszer legfontosabb feladata az, hogy az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) megfelelő színvonalú elsajátítását lehetővé tegye a tanulók számára, és emellett olyan képességeket fejlesszen, amelyek a különböző típusú munkahelyeken és beosztásokban egyaránt hasznosak lehetnek (csapatmunka, szövegértés, problémamegoldó képesség, logika stb.).
Hogy melyik diplomákkal lehet a legtöbbet keresni, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
