Friss kutatás: a magyarok szerint így lehet a legjobban 2024-ben boldogulni itthon

Az IDEA Intézet friss országos reprezentatív felmérése szerint a magyarok nagy része nem tartja különösebben fontosnak a diplomát.

A kutatók 2024 augusztusában és szeptemberében egy országos, reprezentatív felmérésben azt vizsgálták, hogyan látják a magyarok a közoktatás helyzetét, és mi kell ahhoz, hogy ma valaki boldogulni tudjon Magyarországon. A kérdésekre 1500-an válaszoltak, amelyből kiderült, hogy ebből szempontból a magyarok nem tartják különösebben fontosnak a felsőfokú végezettség megszerzését.

A válaszadók 38 százaléka az alacsonyabb fokú szakvégzettség, szakmai képesítés elsajátítását tartja az elsődlegesnek. 33 százalékuk szerint a nyelvtanulás a legfontosabb ahhoz, hogy valaki ma egyről a kettőre tudjon lépniMagyarországon.

A felnőttek 29 százaléka viszont úgy gondolkozott 2024 szeptemberében, hogy ehhez itthon főleg politikai, baráti, vagy üzleti kapcsolatokra van szükség, illetve személyes dörzsöltségre, talpraesettségre.

- olvasható az IDEA Intézet szerkesztőségünk részére elküldött közleményben.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a hazai felnőttek többsége úgy gondolja, hogy az oktatási rendszer legfontosabb feladata az, hogy az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) megfelelő színvonalú elsajátítását lehetővé tegye a tanulók számára, és emellett olyan képességeket fejlesszen, amelyek a különböző típusú munkahelyeken és beosztásokban egyaránt hasznosak lehetnek (csapatmunka, szövegértés, problémamegoldó képesség, logika stb.).

Hogy melyik diplomákkal lehet a legtöbbet keresni, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.