Kiváltó oknak a bányászatot, a kőolaj- és gázkitermelést, az utak sózását, a műtrágyahasználatot, és a tájhasználat változását jelölték meg.
Egyébként a jelenség maga nem újkeletű, de először a 21. század első évtizedeiben kezdtek el foglalkozni a vizek szalinizációjával. Nem egyedüli példa rá a Balaton, a kutatók azt mondják, hogy világjelenségről beszélhetünk és a fent felsoroltak mellett még a területek urbanizációja is rásegített a folyamat gyorsulására. A klímaváltozásról nem is beszélve.
A Balaton állapotával kapcsolatos kutatást a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közösen végezték. A balatonvíz 130 évet átívelő kémiaiváltozásról nemrég tanulmányt adtak ki a Hidrológiai Közlönyben.
A tanulmányban leírtak szerint az adatokból egyértelműen látszik, hogy a tó vizének sótartalma a tizenkilencedik század végétől a huszadik század közepéig nem változott, ezt követően azonban az utóbbi ötven évben tartós és napjainkban is folyamatosan tartó növekedés fedezhető fel. A Balaton egész területén a történeti hátterének tekinthető összes ion koncentráció 450 mg/l értékről mostanra 620-690 mg/l körülire nőtt.
Az adatok tekintetében kijelenthető, hogy az 1980-as évek elejéig a Balaton édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizű.
Az élővizek sótartalma egyébként széles tartományban helyezkedik el. A Szent Anna-tóban, Erdélyben például az összes ion koncentráció mindössze 10 mg/l, a Fertőben 1500-2000 mg/l, a Velencei-tóban 3000 mg/l a tengerekben pedig 35000 mg/l körülire tehető.
A sótartalom növekedése szükségszerűen hatással van a tó ökológiai rendszerére. Ezt azonban pár korai kezdeményezésen kívül nem nagyon vizsgálták. Azt viszont biztosan lehet tudni, hogy ha a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, akkor ötven év múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket, amely a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
