Egy év alatt megháromszorozódott a betiltott könyvek száma Amerikában

Kiváltképp Young Adult írók regényeit, valamint színes bőrű és LMBTQ+ emberekről szóló könyveket tiltottak be.

  • Székács Linda

Meghaladja a tízezret azoknak a könyveknek a száma, amiket betiltottak az Amerikai Egyesült Államok egyes államaiban - derül ki a szólásszabadsággal foglalkozó civil szervezet, a PEN America felméréséből, amiről a The Guardian számolt be.

A republikánus vezetésű amerikai államokban az elmúlt években egyre súlyosabban cenzúrázták a diákok számára elérhető könyveket és tananyagot. Tiltólistára került többek között Margaret Atwood népszerű regénye, A szolgálólány meséje, a Ne bántsátok a feketerigót!, a Zabhegyező, és olyan jelenleg is népszerű Young Adult írók regényei is, mint Sarah J. Maas, Colleen Hoover vagy Jennifer L. Armentrout.

Kiváltképp az olyan regények vannak célkeresztben, amik az LMBTQ+ közösség tagjairól, vagy színes bőrű emberektől, azok történeteiről szólnak.

Ezeket a regényeket eltávolították az iskolakönyvtárakból és bizonyos államokban a tananyagot is jelentősen szigorították. A helyzet Florida, Utah és Iowa államokban a legsúlyosabb. Utah államban például már akkor is betilthatnak egy könyvet, ha arról mindössze három körzetben vélekednek úgy, hogy "érzékeny anyagot tartalmaz", Iowában pedig a nemi identitásról és a szexuális orientációkról hetedik osztály előtt nem tanulhatnak a diákok.

A könyvek betiltása ellen számos civil szervezet, kiadó és író is tiltakozik, egyelőre azonban nem túl sok sikerrel.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.