Egy verseny, amire nem is gondoltuk, hogy létezik: élőben nézhetitek a Puzzle VB döntőjét
Ki gondolta volna, hogy átlagosnak tűnő családi játékból egy egész világot megmozgató versenyt lehet szervezni?
Rodler Lili
A puzzle mérkőzések nem számítanak újdonságnak, mivel az idei VB már sorban a negyedik. Az elsőt 2019-ben szervezték meg és a 2020-as járvány miatti kihagyás után eddig minden évben megtartották. Az idei 5 napos verseny házigazdája Spanyolország és szeptember 18-tól egészen szeptember 22-ig tart. A rendezvény hatalmas népszerűségnek örvend, közel 3000 ember vesz rajta részt, ráadásul 25 magyar is harcol a győzelemért.
Három kategória szerepel a kirakós bajnokságon az egyéni, a páros és a csoportos. Mindegyikben három körön keresztül kell helytállni. A cél, hogy a lehető leggyorsabban kirakják a kapott puzzle-t.
Az egyéni kategóriában mind a három körben egy 500 darabos kirakóst kell megoldani. Az első két körben lehetőleg másfél óra alatt, a döntőben viszont csak egy óra és 15 perc áll a versenyzők rendelkezésére.
A páros kategóriában is hasonló a helyzet egy 500 darabos puzzle-t kell kirakni egy óra és 15 perc alatt, a döntőben viszont az idő két órára emelkedik és a kirakós is 500 helyett 1000 darabos.
A legérdekesebb kategória a csoportos, mivel a mérkőzés két körből áll. A csapatok négy fővel indulhatnak és mind a két körben maximum három óra áll a rendelkezésükre, hogy megoldják a 2000 darabos kirakóst.
Bár az élőben streamelt versenyt elnézve vérre menő küzdelmeket láthatunk, a verseny honlapján is kiemelték, hogy elsődlegesen a jó móka céljából jött létre a kezdeményezés és a játék népszerűsítése érdekében. Hogy egy nemzeteken átívelő közösségi élményt sikerült alkossanak belőle, az szinte hab a tortán.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
