Egy verseny, amire nem is gondoltuk, hogy létezik: élőben nézhetitek a Puzzle VB döntőjét

Ki gondolta volna, hogy átlagosnak tűnő családi játékból egy egész világot megmozgató versenyt lehet szervezni?

  • Rodler Lili

A puzzle mérkőzések nem számítanak újdonságnak, mivel az idei VB már sorban a negyedik. Az elsőt 2019-ben szervezték meg és a 2020-as járvány miatti kihagyás után eddig minden évben megtartották. Az idei 5 napos verseny házigazdája Spanyolország és szeptember 18-tól egészen szeptember 22-ig tart. A rendezvény hatalmas népszerűségnek örvend, közel 3000 ember vesz rajta részt, ráadásul 25 magyar is harcol a győzelemért.

 

Három kategória szerepel a kirakós bajnokságon az egyéni, a páros és a csoportos. Mindegyikben három körön keresztül kell helytállni. A cél, hogy a lehető leggyorsabban kirakják a kapott puzzle-t.

Az egyéni kategóriában mind a három körben egy 500 darabos kirakóst kell megoldani. Az első két körben lehetőleg másfél óra alatt, a döntőben viszont csak egy óra és 15 perc áll a versenyzők rendelkezésére.

A páros kategóriában is hasonló a helyzet egy 500 darabos puzzle-t kell kirakni egy óra és 15 perc alatt, a döntőben viszont az idő két órára emelkedik és a kirakós is 500 helyett 1000 darabos.

A legérdekesebb kategória a csoportos, mivel a mérkőzés két körből áll. A csapatok négy fővel indulhatnak és mind a két körben maximum három óra áll a rendelkezésükre, hogy megoldják a 2000 darabos kirakóst.

Bár az élőben streamelt versenyt elnézve vérre menő küzdelmeket láthatunk, a verseny honlapján is kiemelték, hogy elsődlegesen a jó móka céljából jött létre a kezdeményezés és a játék népszerűsítése érdekében. Hogy egy nemzeteken átívelő közösségi élményt sikerült alkossanak belőle, az szinte hab a tortán.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.