Milyen idő lesz a következő egy hétben és mikor indul a fűtésszezon?

Már csak a mai napon kell kibírni a hideget, a hét további részében ugyanis már enyhébb időjárásra számíthatunk.

Nem jártak jól azok, akik a szeptember 14-i hétvégére kinti programot terveztek. Komoly lehűléssel és órákon át tartó esőzésekkel kellett számolni, ami még a hét elején is folytatódott.

Jó hír azonban, hogy a következő hétvégén már bátran lehet programokat szervezni, ugyanis az Időkép előrejelzése szerint szeptember 21-én és 22-én is napsütésre és maximum 23 fokos hőmérsékletre lehet számítani Budapesten. Szerencsére a jó időt nem csak a hétvégén élvezhetjük, ugyanis a 20 fok fölötti idő várhatóan egészen október elejéig velünk fog maradni.

Mikor indul a fűtésszezon?

Akiknek központi fűtésük van, azoknak érdemes tudniuk, hogy a fűtésszezon az erre vonatkozó kormányrendelet szerint hivatalosan szeptember 15-től május 15-ig tart. Fontos, hogy az előző évekhez képest módosult a szabályozás, ugyanis eddig egy hónappal később, október 15-én indult a fűtési időszak.

Mi a helyzet az iskolákkal?

Feltételezhetően idén sem kell energiatakarékos intézkedésekre számítani az iskolákban a fűtésszezon ideje alatt, ugyanis a Belügyminisztérium már 2023 őszén sem rendelt el ilyet. A 2024-es őszi tanévre vonatkozóan pedig még nem adtak ki tájékoztatást.

Emellett pedig a tanítási szünetek sem lesznek rövidek. Az őszi szünet 2024. október 26-tól november 3-ig fog tartani, a téli szünet pedig 2024. december 21-től 2025. január 5-ig.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.