24 évesen lett kétszeres olimpiai bajnok és döntötte meg kilencedjére is a saját világcsúcsát egy svéd rúdugró

Armand Duplantis augusztus 5-én este történelmet írt és az aranyérem mellett ez volt a 9. alkalom, hogy világcsúcsot döntött.

  • Rodler Lili

Ez a második alkalom, hogy a fiatal svéd részt vesz az olimpiai játékokon. Az első a 2020-as tokiói olimpia volt, ahonnan szintén aranyéremmel jöhetett haza, ám nem érezte teljesnek a versenyt. Egy korábbi interjújában nyilatkozta, hogy a párizsi olimpia sok szempontból olyan, mintha az első ilyen szereplése lenne, hiszen az előzőnél nem lehettek jelen a nézők, most viszont ez sokkal jobban fel tudja tüzelni és motiválni.

Motivációban nem is volt hiány, mivel az egész stadion csak rá figyelt egy ponton túl, és úgy tudta irányítani a nézőközönséget, mint a legjobb énekesek egy koncerten. Egészen 5 méter 90-ig Duplantis négy rúdugró társával; az amerikai Sam Kendricks-sel, a görög Emmanouil Karalis-sal és a Fülöp-szigetekról származó Ernest John Obiena-vel fej-fej mellett haladt. Az ezt követő magasságot azonban már csak az amerikai és Duplantis hozták, majd utána önmagával versenyzett a repülő svéd. Az olimpiai arany egy ponton túl nem volt kérdés, az utolsó ugrásainál már csak a világcsúcs megdöntése volt a tét.

Anne-Christine POUJOULAT / AFP

Ez pedig sikerült is. 6 méter 25 centivel Duplantisnek ez a kilencedik világrekord döntése, és immár sokadjára múlja felül önmagát. A csúcsdöntés után azt nyilatkozta, hogy ezt az érzést lehetetlen leírni, és mindehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy ez a legszebb stadion, ahol valaha volt - utalt itt a párizsi Stade de France-ra, ahol közel nyolcvanezer ember ünnepelte a tehetségét és a kitartását.

A rekorddöntéseknek és az olimpiai aranyérmeknek Duplantis számára valószínűleg nem itt lesz a vége. Idén novemberben tölti be a 25. életévét, így még hosszú karrier áll a fiatal sportoló előtt.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.