24 évesen lett kétszeres olimpiai bajnok és döntötte meg kilencedjére is a saját világcsúcsát egy svéd rúdugró

Armand Duplantis augusztus 5-én este történelmet írt és az aranyérem mellett ez volt a 9. alkalom, hogy világcsúcsot döntött.

  • Rodler Lili

Ez a második alkalom, hogy a fiatal svéd részt vesz az olimpiai játékokon. Az első a 2020-as tokiói olimpia volt, ahonnan szintén aranyéremmel jöhetett haza, ám nem érezte teljesnek a versenyt. Egy korábbi interjújában nyilatkozta, hogy a párizsi olimpia sok szempontból olyan, mintha az első ilyen szereplése lenne, hiszen az előzőnél nem lehettek jelen a nézők, most viszont ez sokkal jobban fel tudja tüzelni és motiválni.

Motivációban nem is volt hiány, mivel az egész stadion csak rá figyelt egy ponton túl, és úgy tudta irányítani a nézőközönséget, mint a legjobb énekesek egy koncerten. Egészen 5 méter 90-ig Duplantis négy rúdugró társával; az amerikai Sam Kendricks-sel, a görög Emmanouil Karalis-sal és a Fülöp-szigetekról származó Ernest John Obiena-vel fej-fej mellett haladt. Az ezt követő magasságot azonban már csak az amerikai és Duplantis hozták, majd utána önmagával versenyzett a repülő svéd. Az olimpiai arany egy ponton túl nem volt kérdés, az utolsó ugrásainál már csak a világcsúcs megdöntése volt a tét.

Anne-Christine POUJOULAT / AFP
Ez pedig sikerült is. 6 méter 25 centivel Duplantisnek ez a kilencedik világrekord döntése, és immár sokadjára múlja felül önmagát. A csúcsdöntés után azt nyilatkozta, hogy ezt az érzést lehetetlen leírni, és mindehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy ez a legszebb stadion, ahol valaha volt - utalt itt a párizsi Stade de France-ra, ahol közel nyolcvanezer ember ünnepelte a tehetségét és a kitartását.

A rekorddöntéseknek és az olimpiai aranyérmeknek Duplantis számára valószínűleg nem itt lesz a vége. Idén novemberben tölti be a 25. életévét, így még hosszú karrier áll a fiatal sportoló előtt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.