24 évesen lett kétszeres olimpiai bajnok és döntötte meg kilencedjére is a saját világcsúcsát egy svéd rúdugró

Armand Duplantis augusztus 5-én este történelmet írt és az aranyérem mellett ez volt a 9. alkalom, hogy világcsúcsot döntött.

  • Rodler Lili

Ez a második alkalom, hogy a fiatal svéd részt vesz az olimpiai játékokon. Az első a 2020-as tokiói olimpia volt, ahonnan szintén aranyéremmel jöhetett haza, ám nem érezte teljesnek a versenyt. Egy korábbi interjújában nyilatkozta, hogy a párizsi olimpia sok szempontból olyan, mintha az első ilyen szereplése lenne, hiszen az előzőnél nem lehettek jelen a nézők, most viszont ez sokkal jobban fel tudja tüzelni és motiválni.

Motivációban nem is volt hiány, mivel az egész stadion csak rá figyelt egy ponton túl, és úgy tudta irányítani a nézőközönséget, mint a legjobb énekesek egy koncerten. Egészen 5 méter 90-ig Duplantis négy rúdugró társával; az amerikai Sam Kendricks-sel, a görög Emmanouil Karalis-sal és a Fülöp-szigetekról származó Ernest John Obiena-vel fej-fej mellett haladt. Az ezt követő magasságot azonban már csak az amerikai és Duplantis hozták, majd utána önmagával versenyzett a repülő svéd. Az olimpiai arany egy ponton túl nem volt kérdés, az utolsó ugrásainál már csak a világcsúcs megdöntése volt a tét.

Anne-Christine POUJOULAT / AFP
Ez pedig sikerült is. 6 méter 25 centivel Duplantisnek ez a kilencedik világrekord döntése, és immár sokadjára múlja felül önmagát. A csúcsdöntés után azt nyilatkozta, hogy ezt az érzést lehetetlen leírni, és mindehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy ez a legszebb stadion, ahol valaha volt - utalt itt a párizsi Stade de France-ra, ahol közel nyolcvanezer ember ünnepelte a tehetségét és a kitartását.

A rekorddöntéseknek és az olimpiai aranyérmeknek Duplantis számára valószínűleg nem itt lesz a vége. Idén novemberben tölti be a 25. életévét, így még hosszú karrier áll a fiatal sportoló előtt.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.