Az ELTE Etológiai tanszékének közleménye alapján az is kiderül, hogy a folyamatos mobiltelefonnal vagy tablettel való nyugtatás súlyos érzelemszabályozási problémákhoz vezethet.
Hatékony és gyors megoldás a dührohamok kezelésére a gyerek kezébe egy folyamatosan pörgő tartalommal teli okostelefont vagy tabletet adni nyugtatásként, ez azonban nem oldja meg a problémát, inkább nagyobbat szül.
Egy új magyar-kanadai kutatás rávilágít arra, hogy azok a gyerekek, akiket digitális eszközök segítségével csitítanak, nem tanulják meg az érzelmeik szabályozását, az okoskészülékek használata továbbá hosszútávon súlyos viselkedésszabályozási problémákhoz vezethet.
A vizsgálat alapján kiderült ugyanis, hogy azok a gyerekek, akiket ezzel a startégiával nyugtattak sokkal gyengébb indulatkezelési készségeket mutatnak, és a telefonozás negatívan befolyásolja a figyelemszabályozásukat. Ez utóbbi eredményt már korábbi kutatások során is észlelték.
„A dühkitörések és hisztik a gyermeki lét velejárói, azonban az, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket, hatással lehetnek a gyermek érzelmi fejlődésére” – idézte Konok Veronikát, a tanulmány első szerzőjét az MTI az ELTE közleménye alapján.
Fontos, hogy a gyerekek megtanulják a negatív, frusztrációt kiváltó érzelmeket kezelni és ehhez a kulcs a szülők reakciójában rejlik.
A kutatók szerint az egyik legjobb módszer, ha segítenek a gyerekeknek felismerni az érzelmeiket. Ezeknek a visszatükrözése, például a frusztráció okának konkrét megfogalmazásával rávezeti a kicsiket, hogy saját maguk is felismerjék az érzelmeiket, ami később a szabályozás kulcsa is lesz.
Ahhoz, hogy ezt a módszert hatásosan lehessen alkalmazni, a szülők számára is érdemes kidolgozni egy támogatási rendszert. Olyan terápiás és tanácsadási módszereket, ahol a szakemberek segítenek a gyerekek dühkezelésében, és megoldásokat, hasznos alternatívákat kínálnak a gyors és rövid távon bevált digitális eszközök helyébe.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
