Boldogság Gyár: üres cellákba zárkóznak be a szülők, hogy jobban megértsék szorongó gyerekeiket

Kék börtön egyenruhát viselnek a gyár lakói, mégsem fogvatartottak. Azért jöttek a dél-koreai központba, hogy "bezártság élményt" szerezzenek.

  • Tornyos Kata

Tizenötezer 19 és 34 év közötti fiatalt vizsgált meg tavaly a dél-koreai Egészségügyi és Jóléti Minisztérium, a felmérésből megállapították, hogy a válaszadók több mint öt százaléka a társadalomtól elszigetelódve él  – írta meg a BBC.

Egy anyuka például arról számolt be a lapnak, hogy 24 éves fia három éve nem hagyta el a hálószobáját. Pedig mindig is tehetségesnek tartották a fiút, nagy elvárásokat támasztottak vele szemben. Kiskorában azonban sokat betegeskedett, nehezen barátkozott és idővel evészavar is kialakult nála, ami miatt nehezen járt iskolába. A vágyott egyetemére nem jutott be, ez megviselte, mégis, amikor elkezdte a felsőoktatási tanulmányait, akkor néhány hónapig úgy tűnt, hogy megtalálta a helyét. Majd hirtelen újra kivonta magát a szociális életből és elvonult szobájába.

Nem ez az egyetlen ilyen történet, akár több százezer hasonló fiatal lehet ilyen helyzetben Dél-Koreában. A szülők gyakran magukat hibáztatják és nem értik meg a gyerekeiket, ezért is döntenek úgy, hogy ők maguk is elvonulnak apró, szekrény nagyságú szobákba, ahova se telefont se laptopot nem vihetnek magukkal, csupán a csupasz falak jelentik nekik a társaságot. Mindezt egy többek között civil szervezetek által szervezett 13 hetes program keretén belül teszik, amelynek célja, hogy javítsanak azon, hogyan kommunikálnak a szülők a gyerekeikkel.

A dél-koreai Egészségügyi és Jóléti Minisztérium kutatása szerint számos tényező ösztönzi a fiatalokat arra, hogy elszigetelődjenek:

  • nehézségek a munkakeresésben (24,1%)
  • problémák a személyes kapcsolatokban (23,5%)
  • családi problémák (12,4%)
  • egészségügyi problémák (12,4%)
Dél-Koreában az egyik legmagasabb az öngyilkossági ráta, tavaly a kormány egy ötéves tervet mutatott be ennek kezelésére. A terv része, hogy kétévente államilag finanszírozott mentális egészségügyi vizsgálatokat fognak végezni a 20-34 éves korosztálynál.

Ha úgy érzed segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot (országosan hívható napi 24 órában, körzetszám nélkül, névtelenül és ingyenesen)! Ha 24 éves elmúltál, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Az alapítványt online is eléred a www.kek-vonal.hu weboldalon keresztül, ahol az anonim chatszobában vagy e-mail felületen írásban is kérhetsz segítséget.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.