Boldogság Gyár: üres cellákba zárkóznak be a szülők, hogy jobban megértsék szorongó gyerekeiket

Kék börtön egyenruhát viselnek a gyár lakói, mégsem fogvatartottak. Azért jöttek a dél-koreai központba, hogy "bezártság élményt" szerezzenek.

  • Tornyos Kata

Tizenötezer 19 és 34 év közötti fiatalt vizsgált meg tavaly a dél-koreai Egészségügyi és Jóléti Minisztérium, a felmérésből megállapították, hogy a válaszadók több mint öt százaléka a társadalomtól elszigetelódve él  – írta meg a BBC.

Egy anyuka például arról számolt be a lapnak, hogy 24 éves fia három éve nem hagyta el a hálószobáját. Pedig mindig is tehetségesnek tartották a fiút, nagy elvárásokat támasztottak vele szemben. Kiskorában azonban sokat betegeskedett, nehezen barátkozott és idővel evészavar is kialakult nála, ami miatt nehezen járt iskolába. A vágyott egyetemére nem jutott be, ez megviselte, mégis, amikor elkezdte a felsőoktatási tanulmányait, akkor néhány hónapig úgy tűnt, hogy megtalálta a helyét. Majd hirtelen újra kivonta magát a szociális életből és elvonult szobájába.

Nem ez az egyetlen ilyen történet, akár több százezer hasonló fiatal lehet ilyen helyzetben Dél-Koreában. A szülők gyakran magukat hibáztatják és nem értik meg a gyerekeiket, ezért is döntenek úgy, hogy ők maguk is elvonulnak apró, szekrény nagyságú szobákba, ahova se telefont se laptopot nem vihetnek magukkal, csupán a csupasz falak jelentik nekik a társaságot. Mindezt egy többek között civil szervezetek által szervezett 13 hetes program keretén belül teszik, amelynek célja, hogy javítsanak azon, hogyan kommunikálnak a szülők a gyerekeikkel.

A dél-koreai Egészségügyi és Jóléti Minisztérium kutatása szerint számos tényező ösztönzi a fiatalokat arra, hogy elszigetelődjenek:

  • nehézségek a munkakeresésben (24,1%)
  • problémák a személyes kapcsolatokban (23,5%)
  • családi problémák (12,4%)
  • egészségügyi problémák (12,4%)
Dél-Koreában az egyik legmagasabb az öngyilkossági ráta, tavaly a kormány egy ötéves tervet mutatott be ennek kezelésére. A terv része, hogy kétévente államilag finanszírozott mentális egészségügyi vizsgálatokat fognak végezni a 20-34 éves korosztálynál.

Ha úgy érzed segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot (országosan hívható napi 24 órában, körzetszám nélkül, névtelenül és ingyenesen)! Ha 24 éves elmúltál, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Az alapítványt online is eléred a www.kek-vonal.hu weboldalon keresztül, ahol az anonim chatszobában vagy e-mail felületen írásban is kérhetsz segítséget.

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

    Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.