Nemcsak a magyar politikusok folyamodnak plágiumhoz.
Bill Clinton és George W. Bush éves jelentéséből fordított le több tíz oldalt, majd forrásmegjelölés és idézőjel nélkül bemásolta doktori dolgozatába Mircea Geoană román politikus, a NATO főtitkárhelyettese és potenciális romániai államfőjelölt – írta meg a Transtelex a PressOne cikkére hivatkozva.
A 279 oldalas doktori dolgozatából legalább 78 oldal plágium, olyan szöveget, grafikákat vagy táblázatokat tartalmaz, amelyek három amerikai elnöki jelentésből származnak.
„Nem tudom, azt mondom, hogy a doktori dolgozatomat becsületesen írtam meg, és nem érzem, hogy bármi is kívül esne az akkori szabályokon. Na most... ha időközben megváltoztak a szabályok, az más kérdés”
– reagált Geoană a PressOne-nak. Emilia Șercan, a PressOne újságírója elemezte a politikus dolgozatát, Șercan eddig is számos nagy horderejű botrányt tárt fel, beleértve több magas rangú politikus doktori disszertációinak plágiumát.
A magyar politikusok körében sem ismeretlen a plágium
Schmitt Pál 2010 és 2012 áprilisa között volt köztársasági elnök, ekkor lemondott pozíciójáról miután a HVG januárban nyilvánosságra hozta, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán írt 215 oldalas doktori disszertációjának jelentős része egy bolgár szakember, Nikolaj Georgiev francia nyelven írt munkájának forrásmegjelölés nélküli, szinte pontos fordítása, valamint szerepelnek benne jelöletlen források Klaus Heinemann német professzor egy 1981-es munkájából is. A Semmelweis Egyetem kisdoktori címétől 2013-ban fosztotta meg a politkust.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
