Még az építési-bontási terveket sem adták le az építési hatóságoknak.
2020-ban derült ki, hogy egy nemzetközi iskola nyílhat az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén, majd egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet.
A korábbi ígéretek szerint már működnie kellene annak a bentlakásos nemzetközi elitiskolának, amelynek megvalósítására egy külön vagyonkezelő alapítványt hozott létre a kormány, de még egy kapavágás sem történt, sőt még az építési-bontási terveket sem adták le az építési hatóságoknak – írta meg a 24.hu.
Az összesen 63 ezer négyzetméteres műemlék épület felújítását 110 milliárd forintra becsülik a szakértők, az alapítvány pedig alig 3,5 milliárd forint értékű vagyont kapott, ami ráadásul 2,8 milliárd forintra csökkent azóta.
A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által alapított Közép-európai Oktatási Alapítvány tavaly összesen 402 millió forintot költött el az általuk igénybe vett szolgáltatásokra a most leadott beszámolójuk szerint. Az alapítvány főigazgatója, Pacsay-Tomassich Orsolya és helyettese egyaránt 750–750 ezer forintos havi díjazásban részesül, a kuratórium tagjai viszont nem veszik fel a tiszteletdíjukat.
Pacsay-Tomassich, aki az előző ciklusban helyettes államtitkárként dolgozott a külügyi tárcánál egy másik, szintén Szijjártó által alapított vagyonkezelő alapítványban, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványban is főigazgatói posztot lát el, ott 3,2 millió forintos fizetést kap.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
