Ezekben az európai országokban a leghosszabb a nyári szünet

Az okok miatt viszont nem irigyeljük őket.

  • Székács Linda

Nálunk idén kicsivel több mint 10 hét - összesen 72 nap - a nyári vakáció, vannak azonban olyan európai országok, ahol ennél hetekkel hosszabb; a diákok június elejétől vagy közepétől körülbelül szeptember közepéig pihenhetnek.

Olaszországban például körülbelül 13 hetes a nyári szünet. A vakáció minden tartományban június 6-10. között kezdődött, az új tanév pedig csak szeptember közepén indul. De hasonlóan hosszú nyári szünet jut a diákoknak Törökországban, Görögországban és Spanyolországban is.

Ennek viszonylag egyszerű az oka; mégpedig a forróság, ami miatt a nappali órák egy részében inkább elhúzódnak az emberek, A hőség ráadásul évről évre egyre elviselhetetlenebb lesz; számos mediterrán, vagy részben mediterrán éghajlatú országban például rendszeresen tüzek pusztítanak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.