Búcsúzik a Kultúrbrigád, több társulat is érkezik az Átriumba ősszel

Többek között Pintér Béláék és a Dumaszínház is.

  • Tornyos Kata

Tavaly augusztusban írtuk meg, hogy 2024 nyarán végleg behúzzák a függönyöket, bezár az Átrium, ami állami támogatások hiányában már az elmúlt egy évben is a közönség adományaiból működött.

2024 szeptemberétől egy olyan új kollaboráció költözik az Átriumba, mely az épületben nem ismeretlen társulatok partneri együttműködésére épül. A Pintér Béla és Társulata, a Dumaszínház, a Delta Produkció, a Füge Produkció és az Orlai Produkciós Iroda közös nevezője egy elsősorban produceri alapú működési modell kialakítása, és ezáltal egy megbízható alapokon nyugvó, de a független előadó-művészeti terület számára is nyitott befogadóhely működtetése – számolt be róla Pintér Béla és Társulata a Facebookon.

Céljuk az intézmény elmúlt 12 évének színházi hagyományaihoz és szakmai sikereihez méltó színvonalas és sokszínű, a minőségre garanciát vállaló műsor-politika összeállítása, igazodva a Margit-negyed lokális igényeihez és az épület adta lehetőségekhez, illetve a menedzsmenti gondolkodás mellett, a kortárs magyar szöveg fontossága és népszerűsítése, valamint az aktuális társadalmi és hétköznapi jelenségekre való érzékeny reagálás.

Az Átrium színházat a Kultúrbrigád üzemeltette, és többek között Alföldi Róbert is ott játszott több darabban. A színház kálváriája 2018-ban kezdődött a kulturális TAO-támogatás megszűnésével, amit felváltott egyfajta többlettámogatási struktúra, így azonban a színház nem kapott forrásokat és már az elmúlt egy évben is csak a nézők adományaiból tudott működni, 2022 júliusában pedig bejelentették, hogy elfogyott a pénzük.

Akkor a nézők támogatásával és néhány ellenzéki önkormányzat segítségével százmillió forint gyűlt össze a színház számláján. Zsedényi Balázs, az Átrium produkciós menedzsere azonban azt mondta, hogy hosszú távon nem fenntartható, hogy egy kőszínház adományokból működjön.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.