Búcsúzik a Kultúrbrigád, több társulat is érkezik az Átriumba ősszel

Többek között Pintér Béláék és a Dumaszínház is.

  • Tornyos Kata

Tavaly augusztusban írtuk meg, hogy 2024 nyarán végleg behúzzák a függönyöket, bezár az Átrium, ami állami támogatások hiányában már az elmúlt egy évben is a közönség adományaiból működött.

2024 szeptemberétől egy olyan új kollaboráció költözik az Átriumba, mely az épületben nem ismeretlen társulatok partneri együttműködésére épül. A Pintér Béla és Társulata, a Dumaszínház, a Delta Produkció, a Füge Produkció és az Orlai Produkciós Iroda közös nevezője egy elsősorban produceri alapú működési modell kialakítása, és ezáltal egy megbízható alapokon nyugvó, de a független előadó-művészeti terület számára is nyitott befogadóhely működtetése – számolt be róla Pintér Béla és Társulata a Facebookon.

Céljuk az intézmény elmúlt 12 évének színházi hagyományaihoz és szakmai sikereihez méltó színvonalas és sokszínű, a minőségre garanciát vállaló műsor-politika összeállítása, igazodva a Margit-negyed lokális igényeihez és az épület adta lehetőségekhez, illetve a menedzsmenti gondolkodás mellett, a kortárs magyar szöveg fontossága és népszerűsítése, valamint az aktuális társadalmi és hétköznapi jelenségekre való érzékeny reagálás.

Az Átrium színházat a Kultúrbrigád üzemeltette, és többek között Alföldi Róbert is ott játszott több darabban. A színház kálváriája 2018-ban kezdődött a kulturális TAO-támogatás megszűnésével, amit felváltott egyfajta többlettámogatási struktúra, így azonban a színház nem kapott forrásokat és már az elmúlt egy évben is csak a nézők adományaiból tudott működni, 2022 júliusában pedig bejelentették, hogy elfogyott a pénzük.

Akkor a nézők támogatásával és néhány ellenzéki önkormányzat segítségével százmillió forint gyűlt össze a színház számláján. Zsedényi Balázs, az Átrium produkciós menedzsere azonban azt mondta, hogy hosszú távon nem fenntartható, hogy egy kőszínház adományokból működjön.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.