Szentté avathatnak egy 15 éves korában elhunyt fiút

A leukémiában meghalt fiú lehet a katolikus egyház legfiatalabb szentje.

A Londonban született 15 éves „számítógépes csodagyerek” segítette a római katolikus tanítás online terjesztését és halála után két csodát is neki tulajdonítottak – írja a The Guardian.

Carlo Acutis, a leukémiában elhunyt tinédzser már egészen kiskorától kezdve példaértékű életet élt. A szülei elmondása szerint 3 éves korától a zsebbpénzét a szegényeknek adományozta. Később az iskolában hátrányos helyzetű társain segített, esténként pedig ételt készített a hajléktalanoknak.

Szüleivel még gyerekként költözött Milánóba. Általános iskolás korában megtanult programozni, és katolikus szervezeteknek készített weboldalakat. Egy olyan oldalt is létrehozott, amely dokumentált minden eucharisztikus csodát és Mária-jelenést.

Miután kiderült a betegsége, a tinédzser fiú nem esett kétségbe, szüleinek azt mondta:

„boldog vagyok, hogy meghalok, mert úgy éltem az életemet, hogy egy percet sem pazaroltam el olyan dolgokra, amelyek Istennek nem tetszettek volna.”

2020-ban a fiút boldoggá avatták, 2024. május 23-án pedig Ferenc Pápa bejelentette, hogy a halála után neki nyilvánított csodái miatt jogosult arra, hogy őt is szentté avassák.

A katolicizmusban ugyanis az emberek imádkozhatnak az elhunytakhoz, akik szerintük a mennyben vannak,és kérhetik, hogy beszéljenek Istennel a nevükben. Ilyenkor például kérhetik valakinek a gyógyulását is. Abban az esetben, ha úgy tűnik, hogy az a személy, akiért imádkoztak, váratlan gyógyuláson megy keresztül, a Vatikán csodának minősítheti az esetet. Ha két csodát tulajdonítanak egy elhunyt személynek, és a pápa jóváhagyja a szentté avatást.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.