Egy bevásárlóközpontban fogva tartott beluga szabadságáért küzdenek Dél-Koreában

Egy teljesen üres és szűk akváriumban kell magányosan élnie Bellának, a belugának, akinek megmentéséért szervezetek és civilek tüntetnek.

Elsőre hihetetlennek tűnhet, mégis igaz, hogy Szöul egyik népszerű bevásárló- és szórakoztató komplexumában, a Lotte World-ben él évek óta Bella, a beluga - írja a The Guardian. Az akváriumba zárt állat évente rengeteg látogatót vonz, azonban története igen szomorú.

Bellát kétéves korában fogták el a Jeges-tengeren Oroszország partjainál. Két hím belugával együtt adták el a bevásárlóközpontnak, ahol egy üres és szűkös akváriumba kerültek. Pár évvel később, 2016-ban elpusztult az egyik, majd 2019-ben a másik hím beluga is, mindkettő jócskán idő előtt.

A tragédiát nyilvános felháborodás követett és a Lotte World Tower megígérte, hogy hamarosan szabadon engedik az élve maradt Bellát, erre azonban máig nem került sor.

A Hot Pink Dolphins tengeri környezetvédő csoport szerint "majdnem öt év telt el azóta, hogy azt mondták, elengedik." Azóta pedig már nemzetközi petíciót is indítottak a bálna szabadon bocsátásáért.

Hot Pink Dolphins

"Hosszú életük, és természetesen nagyon összetett kommunikációs rendszerük van"

- mondta dr. Valeria Vergara tengerbiológus, aki több mint két évtizede tanulmányozta a beluga bálnákat, majd hozzátette: "az ilyen lények fogságban tartása egyszerűen etikátlan.”

Tavaly decemberben Dél-Korea már betiltotta a bálnák és delfinek vásárlását. A törvény azonban nem vonatkozik visszamenőleges hatállyal, ami azt jelenti, hogy a már fogságban lévő állatok, mint Bella is, továbbra is bezárva tarthatók.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.