Eddig kilenc iskola csatlakozott a Kézenfogva Alapítvány kezdeményezéséhez.
Mi lenne, ha a képeslapokra, plüssállatokra és virágokra költött pénz egy részét a ballagók és a családjaik egy fontos célra ajánlanák fel?
Ezt a kérdést teszi fel évről évre a Kézenfogva Alapítvány, ami idén is - 2016 óta immár kilencedik alkalommal - elindította a Kézenfogva Ballagunk nevű adománygyűjtő akcióját. A kezdeményezés keretein belül arra hívják fel a figyelmet, hogy a gesztusértékű ajándékok helyett a ballagók és a rokonaik egy fontos ügyet támogathatnak, mégpedig a fogyatékos vagy a megváltozott munkaképességű embereket.
"Évente közel 70 ezer diák végez az ország középiskoláiban, ballagásukkal emléket állítanak az ott eltöltött négy, hat vagy akár nyolc évüknek. Szeretteik, meghívottaik általában valamilyen gesztusértékű ajándékkal lepik meg őket a jeles alkalomból. Van fogalmad róla, mekkora az értéke ezeknek az ajándékoknak? Hogy mennyit költünk ezen a napon virágra, képeslapokra vagy éppen plüssállatokra? Mi lenne, ha ezeknek egy részét a ballagók és a családjaik, barátaik egy fontos célra ajánlanák fel?" - írják az alapítvány honlapján.
A kezdeményezéshez idén eddig kilenc iskola csatlakozott, a(z)
A középiskolai ballagásokig ugyanakkor még nagyjából egy hét van hátra, így ha szeretnétek, ti is csatlakoztok a kezdeményezéshez. Erről ide kattintva olvashattok bővebben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
