Pákh Péter egy héten keresztül üzemeltetett egy kis kávézót iskolájában, a saját készítésű kávéért cserébe adományt lehetett adni, az így kapott teljes bevételt pedig a Budapest Bike Maffiának ajánlotta fel a hatodikos diák - Vele beszélgettünk.
“Fura lett volna, ha megtartom, szívesebben adtam a Budapest Bike Maffiának” - válaszolta Peti arra a kérdésre, hogy elgondolkozott-e azon, hogy megtartsa a kávék utáni adományból összegyűlt 70 ezer forintot.
Az AKG Általános iskolájában minden hatodikosnak részt kell vennie egy gyakorlati projektben, aminek a lényege, hogy az év végére fel tudjanak mutatni valami olyan kézzel fogható eredményt, aminek érdekében egész évben dolgoztak, tanultak, kutattak. Így született meg az egy héten át működő iskolai kávézó ötlete, amihez Peti készített egy kézikönyvet is a kávézásról, kávézó üzemeltetésrő és beleásta magát a kávékészítés művészetébe. A befolyt pénzt pedig egy rászorulókat segítő civil szervzetnek adta.
"Célunk a hajléktalan emberek, rászoruló családok, szociális intézmények segítése" - írják weboldalán a Budapest Bike Maffia, akik rendszeresen együttműködnek az Alternatív Közgazdasági Gimnáziummal (AKG), ahol Peti is tanul. Minden pénteken van náluk például plusz egy szendvics akció, amikor az iskola tanulói egyel több szendvicset visznek magukkal, amit rászorulóknak juttat el a Bike Maffia.
“A nagybátyám tavaly nyitott egy kávézót a belvárosban, ahol nagyon szeretek időt tölteni a pultban. Érdekelni kezdett a téma, egyre többet voltam bent. Ott közben összebarátkoztam a baristákkal is, akik segítettek nekem, így rám ragadt egy kis tudás is, erre kezdtem el felépíteni az éves projektemet" - mesélte Peti.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
