Megnő az úgynevezett kultúrstratégiai nemzeti intézmények szerepe, a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Ezáltal valósul meg „a vármegyei szakmai együttműködések koordinációja, a szakmai programok összehangolása” – derül ki az Index birtokába jutott új kulturális törvényről szóló végleges előterjesztésből, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak.
A tervezet alapján a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik, ezek pedig a kormányzat Nemzeti Kulturális Tanács által közvetített kulturális stratégiájába simulnak bele.
A dokumentumban arra is kitérnek, hogy miért van szükség az új, centralizált rendszerre.
"Reflektálva a kialakult helyzetre, a társadalmi és gazdasági kihívásokra, a közösségek létrejöttét, fenntartását támogatja, ezért a kulturális alapszolgáltatások minden ágazatban egységesen kerülnek kialakításra, egymással összhangban fogalmazódnak meg. Ezek az alapszolgáltatások segítik a helyben elérhető kulturális kínálat megerősítését, a közösségek és a helyben tartás fontosságát" – írják.
A leendő fenntartók többek között meghatározzák a kulturális feladatellátó szolgáltatásait és feladatait, működésének módját és használatának szabályait, értékeli – a kulturális szakértők vizsgálatát figyelembe véve – a kulturális feladatellátók szakmai munkáját, megállapítja a költségvetését.
Az új, készülő törvény a múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó-művészeti és alkotóművészeti területekre vonatkozó szabályokat helyezi egységes rendszerbe. A könyvszakmában például létrejönne a Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium, a miniszter könyvszakmai tanácsadó testülete, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik. „Létrehozva ezzel az egységes, értékelven működő települési könyvellátást, ami által minőségi értékalapú kiadványok kerülnek minden ötezer fő alatt település közösségi terébe, közösségi központjába.”
Finanszírozás
A kulturális feladatellátók támogatásának fő forrásai az előterjesztés szerint:
- az állam és az önkormányzatok által nyújtott működési feladatfinanszírozás,
- a saját bevételek,
- a pályázati források és
- a szponzoráció, mecenatúra forrásai.
Létrejön továbbá egy országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer, amely az állami kulturális feladatellátást, a közpénz hatékony, szakmai elvű felhasználását, valamint a szakmai feladatellátást ellenőrzi.
Az előterjesztéshez csatolt egyeztetési lapon az egyéb állami szervek között a Magyar Állami Operaház szerepel, de a Zeneakadémia nem, a társadalmi szervezeteknél a Magyar Teátrumi Tárasaság szintén szerepel, de se a Magyar Színházi Tárasaság, se a Független Előadó-Művészeti Szövetség (FESZ), se a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) nem szerepel a listában.
