Meddig érvényes a diákigazolvány-matrica? 25 éves kor alatt is érdemes beszerezni az újat?

Az új tömegközlekedési tarifarendszer értelmében március 1-től, ha 14 és 25 év közöttiek vagytok, féláron utazhattok, ehhez pedig nincsen szükségetek érvényes diákigazolványra. Mutatjuk, miért érdemes mégis beszereznetek a tavaszi félévre szóló matricát.

A 2023/2024-es tanév őszi félévére szóló diákigazolvány-matricák március 31-ig érvényesek. Erre különösen akkor kell figyelnetek, ha elmúltatok 25 évesek és nappali vagy esti tagozatra jártok egyetemre, főiskolára, mert a március 1-jén életbe lépett új tömegközlekedési tarifarendszer szerint csak ekkor tudjátok a 18 990 ezer forint árú országbérletet 90 százalékos kedvezménnyel, mindössze 1890 forintért, illetve a 9990 forintos vármegyebérleteket pedig 990 forintért megvásárolni. Ebben az esetben hiába érvényes a diákotok, jegyet nem tudtok kedvezményesen venni.

Ha 14 és 25 év közöttiek vagytok, akkor az életkorotok alapján 50 százalékkal olcsóbban utazhattok március 1-től. Azonban ekkor is érdemes beszereznetek a matricát, mert sok más helyen, például múzeumban, könyvtárban számos kedvezményre vagytok jogosultak.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a március 1-től érvényes új tömegközlekedési tarifarendszer kedvezményeiből kimaradtak a levelező munkarendben tanuló, 25 év feletti hallgatók, akik korábban - levelező munkarendű diákigazolvány birtokában - 50 százalékos kedvezménnyel válthattak menetjegyet a tömegközlekedési eszközökre.

Az Eduline kérdésére a Volánbusz azt írta, "az oktatási intézmény és az otthonuk között nem naponta ingázó utasaink számára alakítottuk ki a rendkívül kedvező árú Vármegye24 és Magyarország24 napijegyeket, amelyekkel március elsejétől az ő számukra is a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a helyközi közlekedés Magyarországon, hiszen Magyarország24 napijegyet 4990, Vármegye24 bérletet 990 forintért válthatnak."

Sokan azonban még így is rosszabbul járnak, hiszen a levelező munkarendű diákok jellemzően nem egy munkanapon belül teszik meg a távot az otthonuk és a felsőoktatási intézmény között. Az ügyben érintett hallgatók petíciót is indítottak az aHang felületén arrra kérve Lázár János minisztert, hogy állítsa vissza a kedvezményüket, továbbá a DK, a Párbeszéd és az LMP is foglalkozni kezdett az üggyel, és írásbeli kérdéseket intéztek az illetékesekhez.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.