A vesszőhiba után ismét a helyesírással nyert pert a Líra

A bíróság szerint az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet miatt jogtalanul büntette meg a kormányhivatal a könyvkereskedőt.

Újabb perben kapott igazat a Líra Könyv Zrt., amikor is a bíróság kimondta, hogy az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást – írta meg a 24.hu a cég sajtóközleménye alapján.

2023 szeptemberében a kormányhivatal százezer forintos bírságot szabott ki a tatabányai Líra Könyváruházra, mert a boltban lévő gyerekkönyvek között lefóliázva forgalmazták az Esti mesék lázadó lányoknak című kötetet,

ami a hatóság álláspontja szerint „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását jeleníti meg, illetve népszerűsíti.”

A Líra emiatt a bírósághoz fordult, és ismét a jogszabály helyesírására támaszkodva a beadványához csatolta Dr. Kenesei István nyelvész megállapítását, miszerint:

"A kormányrendelet szövegében szereplő „valamint” kötőszóval elválasztott mondatrészek kétféle módon értelmezhetők."

A jogszabály ugyanis azt írja:

"a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre"

érvényesek a korlátozások és a tilalmak. Azonban a „valamint” szóval kétféleképpen is lehet értelmezni a szöveget: egyszerű „és”-ként, illetve a két mondatrész elválasztásaként is használható.

A bíróság végül az utóbbi értelmezést fogadta el, emiatt megalapozatlannak tartotta, hogy „a hivatal határozata összekeverte az eltérő eseteket, nem az öncélú ábrázolás megvalósulását vizsgálva, hanem a transzneműség és a nemváltás megjelenítését, illetve népszerűsítését találva jogsértőnek.”

A bíró azt is kiemelte, hogy egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni, ezért ő az elejétől a végéig elolvasta a kötetet és véleménye szerint

"semmi sem áll távolabb az öncélúságtól, mint a könyv ábrázolása: ezek XXI. századi témák és problémák."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.