A vesszőhiba után ismét a helyesírással nyert pert a Líra

A bíróság szerint az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet miatt jogtalanul büntette meg a kormányhivatal a könyvkereskedőt.

Újabb perben kapott igazat a Líra Könyv Zrt., amikor is a bíróság kimondta, hogy az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást – írta meg a 24.hu a cég sajtóközleménye alapján.

2023 szeptemberében a kormányhivatal százezer forintos bírságot szabott ki a tatabányai Líra Könyváruházra, mert a boltban lévő gyerekkönyvek között lefóliázva forgalmazták az Esti mesék lázadó lányoknak című kötetet,

ami a hatóság álláspontja szerint „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását jeleníti meg, illetve népszerűsíti.”

A Líra emiatt a bírósághoz fordult, és ismét a jogszabály helyesírására támaszkodva a beadványához csatolta Dr. Kenesei István nyelvész megállapítását, miszerint:

"A kormányrendelet szövegében szereplő „valamint” kötőszóval elválasztott mondatrészek kétféle módon értelmezhetők."

A jogszabály ugyanis azt írja:

"a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre"

érvényesek a korlátozások és a tilalmak. Azonban a „valamint” szóval kétféleképpen is lehet értelmezni a szöveget: egyszerű „és”-ként, illetve a két mondatrész elválasztásaként is használható.

A bíróság végül az utóbbi értelmezést fogadta el, emiatt megalapozatlannak tartotta, hogy „a hivatal határozata összekeverte az eltérő eseteket, nem az öncélú ábrázolás megvalósulását vizsgálva, hanem a transzneműség és a nemváltás megjelenítését, illetve népszerűsítését találva jogsértőnek.”

A bíró azt is kiemelte, hogy egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni, ezért ő az elejétől a végéig elolvasta a kötetet és véleménye szerint

"semmi sem áll távolabb az öncélúságtól, mint a könyv ábrázolása: ezek XXI. századi témák és problémák."

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.