A titkosszolgálat szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent egy matematika tanár

Nem árulja el a titkosszolgálat, hogy miért jelent nemzetbiztonsági kockázatot, de az egyházi iskolában tanító pedagógus 2022-ben szavazatot számlált a XVIII. kerületben, ukrán menekülteket fogadott be, év végén pedig részt vett a pedagógustüntetéseken.

  • Tornyos Kata

Koczka István egy egyházi fenntartású intézményben tanít. Ferenc pápa 2023-as látogatásakor eltiltották az önkéntességtől, nemzetbiztonsági kockázat lett, de arról, hogy miért, nem adtak pontosítást. Ezért fordult a TASZ-hoz jogi képviseletért.

Egyedül tünntett a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola és Gimnázium épülete közelében 2022 decemberében. “Ennek az volt az apropója, hogy november végén több intézményből elküldtek embereket, ez engem nagyon-nagyon megérintett, mert valaki elmondja a véleményét, és ezért megszűnik az állása, azt egyszerűen sem morálisan, sem politikailag, semmilyen formában nem értem”– mesélte a TASZ-nak.

A tüntetésért az iskolában nem érte retorzió, azonban amikor 2023 márciusában önkéntesként regisztrált Ferenc pápa Magyarországon esedékes látogatására, akkor kapott egy érdekes levelet. Ebben arra szólították fel, hogy vegye fel a kapcsolatot a szervezőkkel, mert a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer jelzést kapott, hogy regisztrációjának elfogadása büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra nézve, és nem vehet részt az eseményen.

A döntést nem indokolták meg, mert a Rogán Antal vezette titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ szerint az is nemzetbiztonsági kockázattal jár, hogy kiderüljön, Koczka István miért nemzetbiztonsági kockázat.

Ezért a pedagógus a TASZ segítségével pert indított a Nemzeti Információs Központ ellen, hogy megtudja: melyik titkosszolgálat, mikor, milyen okból gyűjtött róla adatokat, és miért került a nemzetbiztonsági szempontból kockázatos személyek listájára.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.