Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője kapta idén a Nobel-díjat, Drew Weismannal, amerikai mikrobiológussal közösen. A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona (375 millió forint) jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
A magyar biokémikus részt vett a Pfizer/BioNTech vakcina kifejlesztésében több magyar kutatóval együtt. A hosszú és kemény munka eredményeként a legígéretesebb koronavírus-vakcinák alapját - az úgynevezett módosított mRNS vakcinát - fejlesztették ki. Karikó Katalin 1973 és 1978 között volt a Szegedi Tudományegyetem hallgatója. Miután lediplomázott, 1982-ig a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) végezte egyetemi doktori értekezését megalapozó kutatómunkáját.
Karikó Katalin kitüntetései
Májusban Tom Hankksel együtt avatták harvardi díszdoktorrá a kutatóbiológust, júliusban pedig Röntgen egyetemének legmagasabb élettudományi díját vehette át. Tavaly nyáron pedig a Francia Természettudományi Akadémia (Académie des Sciences) tagjává választották. Illetve még egy kisbolygót is elneveztek róla: a 1,5 kilométer átmérőjű „Karikókatalin” 3,7 év alatt kerüli meg a Napot.
Magyarok, akik orvosi Nobel-díjat kaptak
Orvosi Nobel-díjat eddig egyébként két magyar kapott. 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig Békésy György munkáját ismerték el a kitüntetéssel - közös vonásuk, hogy mindketten emigráltak Magyarországról. Más, magyar felmenőkkel rendelkező, de nem Magyarországon született kutató is kapott orvosi Nobel-díjat, például Bárány Róbert vagy Daniel Carleton Gajdusek.
