Népszámlálás: itt él a legtöbb diplomás az országban

Olaszország és Románia után a harmadik ország vagyunk, ahol a legalacsonyabb a diplomások aránya.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint óriási különbség van a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján – írta meg a Pénzcentrum.

A G7 adatai szerint, míg a budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem érik el.

Magyarország településeinek 40 százalékában 10 százaléknál is kevesebb a diplomások aránya. A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya a fővárosban kiugróan magas 44 százalékot ért el.

Ezek közül is kiemelkedik több budapesti kerület: II. kerület 67%, XII. kerület 67% és az I. kerület 64%. Budapest ezen területeit szorosan követi a Buda agglomerációjához tartozó Telki 62%-os aránnyal és az alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony 58%-os diplomás aránnyal.

Budapesttől alig lemaradva Gödöllő (43%) következik. Ezenkívül szintén magas eredményt ért el még Dunakeszi (42,3%) és két egyetemváros, Szeged (37,2%) és Debrecen (36,8%).

A kimutatásból megtudni, hogy kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon (12,2%), amit Tatabánya követ (19,9%). Emellett az osztrák határ közelében található Mosonmagyaróváron és Sopronban is látványosan kevés diplomás él.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.