Az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem friss kutatásából.
A kutatás keretében 21 interjú készült 2020-21-ben városi közösségek tagjaival, akik a mobilitás, a közösségi kertek, az energia, az élelmiszer, az állatjólét, a lakhatás, a divat és a hulladékcsökkentés területén járultak hozzá az ökológiailag tudatosabb viselkedési minták terjesztésében Budapesten.
| Több természetet az oktatásba! |
| Már egy kecskeméti iskola is próbálkozik a közösségi kertészkedéssel: a mai generációk már teljesen eltávolodtak a természettől, elvesztették azt a teret, ahol szabadon mozoghatnának és stimulálhatnák az idegrendszerüket. Ezért Dalma kidolgozta a Zöld Csiga iskolaprogramot kollégáival a kecskeméti Gyermekliget Alternatív Óvoda és Iskolában, amelyhez a többi tantárgy tanulását is hozzákapcsolták. Erről innen olvashattok részletesebben. |
A közösséghez tartozásnak fontos szerepe lehet az ökológiai fordulatban
A közösség tagjai háromféleképpen hatnak egymás környezetbarát hozzáállására a tanulmány szerint: a figyelemfelhívás révén a tagok szembesülnek a fenntarthatóság kérdéseivel és kihívásaival. A bevonódás, a részvétel során a tagok ökotudatos viselkedési és fogyasztási mintákat vehetnek és adhatnak át. A fogyasztásközpontú kapcsolatok mellőzésével pedig a szolidaritást, a megosztást, a kölcsönös segítségnyújtást támogatják. Ez akár életmódváltással is járhat: például lemondanak a repülőről, a húsról vagy éppen a fast fashionről.
A közösségen van a hangsúly: a tagok tapasztalatokat, ötleteket oszthatnak meg, valamint hidat építhetnek a különféle nézőpontok, érdeklődési körök, tudásszintek, motivációk és csoportok között. Ráadásul a pozitív tettektől sikerélményük is lesz az embereknek, és nem csak költséges dolgokra kell gondolni: a nagyipari körülmények között előállított vöröshúsok elhagyásával vagy amikor az megoldható, a biciklizés választásával autózás helyett is sokat lehet tenni a környezetért.
Nincs egyszerű dolguk
Sok esetben pazarlóan és környezetpusztítóan, a fenntarthatósági szempontokat mellőzve működnenk a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerek. A nem fenntartható berendezkedést gyakran gazdaságpolitikai intézkedések is támogatják, ezzel gátolva a fejlődést. Emiatt a fenntarthatósággal törődő városi közösségek nincsenek könnyű helyzetben, a tanulmányban azt mérték fel, hogy mennyire nehéz a feladatuk.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
