A magyarok 40 százaléka csak 18 éves kortól engedné bulizni a fiatalokat

Vannak országok, ahol csak 18 éves kortól engedélyezné a többség az éjszakai bulizást, de akadnak európai fesztiválok, amelyeken már 15–16 évesen is részt lehet venni szülői kíséret nélkül. Az Ifjúságkutató Intézet 12 államra kiterjedő, friss közvéleménykutatásában az önálló bulizásról alkotott véleményeket vizsgálta.

  • Tornyos Kata

A magyarok 40 százaléka csak 18 évesen engedne el bulizni egy fiatalt. Habár a Sziget fesztiválon már 14 évesen is részt lehet venni felnőtt kísérő nélkül, ebben a korban a magyaroknak csupán 3 százaléka hagyna egyedül egy gyermeket az éjszakában. A Sziget mellett más orszégokban is bulizhatnak a gyerekek, például a romániai Untold zenei fesztiválra is 14 éves kortól léphetnek be felnőtt kíséret nélkül a fiatalok, valamint ide sorolható a Colours of Ostrava cseh fesztivál is, amely 15 éveskortól nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt – olvasható az Ifjúságkutató Intézet közleményében.

Összességében a vizsgált 12 országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) leggyakrabban (39%) 18 évesen engednék el a fiatalokat éjszaka bulizni. Emellett szintén nagyobb arányban, a megkérdezettek 19 százaléka választotta a 16 éves kort, a 14 év alatti (1%) és a 21 év feletti (2,7%) korosztályokat pedig jellemzően nem választották.

A válaszok az ország alkoholfogyasztási szokásaival is összefüggnek

A bulizásnak általában szerves részét képezi az alkoholizálás, így a válaszokat az is befolyásolhatta, hogy az adott országban milyen a szabályozás: Ausztriában például bort és sört a fiatalok már 16 évesen is vásárolhatnak, erősebb alkoholos italokat pedig 18 éves kortól vehetnek. Az osztrák válaszadók 42 százaléka gondolta úgy, hogy a fiatalokat már 16 évesen el lehet engedni bulizni – vagyis Ausztria az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályozás és az éjszakai élet szempontjából is kitűnik a többi ország közül.

Az anyagi helyzet is befolyásoló tényező, minél jobbnak vélte valaki az anyagi helyzetét, annál valószínűbb volt, hogy alacsonyabb korhatárt jelöl meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.