Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ma tartják a parlament tavaszi ülésszakának első ülését – már a napirend előtti felszólalások között is voltak érdekességek.
Mivel a királyság, a főispánok, vármegyék korában a latin volt a hivatalos nyelv, ezért - „úton az újfeudalizmusba" - Hiller István volt oktatási miniszter latinul szólalt fel a parlamentben.
A felszólalásban – amelyben persze magyarázó magyar mondatok is helyet kaptak - előkerült a Nemzeti alaptanterv, Petőfi Sándor, Pató Pál és Ludas Matyi is. Hiller István arra kérte a válaszadó kormánytagot, hogy latinul válaszoljon.
Kövér László házelnök erre válaszul - magyarul - kijelentette, erre nincs lehetőség, és ő maga a „performanszból" nem tudta kihámozni, mit akart pontosan mondani Hiller István. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, jogászként az ő "osztályrésze" is a latintudás, de most jogról nem esett szó, majd hozzátette, a jelenlegi rendszert nem más, mint a "nemzeti hagyomány" ihlette.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.