A mozgás nem csak a testtel, de az elmével is csodákra képes.
Eduline
Wendy Suzuki még egy korábbi TED-előadáson beszélt arról, hogy az edzés jótékonyan hat ránk, és hosszú távon is karban tartja az agyat. Suzuki kiemelte, hogy kutatásai szerint a testmozgás segítségével olyan betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük, mint a depresszió vagy az Alzheimer-kór,
A tudós saját fizikai állapotán keresztül látta át, hogyan javítja a mozgás a hangulatunkat, a memóriánkat, arról nem is beszélve, hogy energikusabbnak érezhetjük magunkat tőle, és fókuszáltabbak maradhatunk.
A mozgás dopamint és szerotonint – ezeket boldogsághormonnak is szokták hívni –, valamint noradrenalint szabadít fel, ezért érezzük magunkat sportolás után olyan kirobbanóan. Tesztekkel támasztották alá, hogy egyetlen edzés is segít, hogy fókuszáltabbak legyünk, és ez a fokozott koncentráció legalább két óráig kitart. A reakcióidőnk is javul, hosszú távon jót tesz a memóriánknak, és bár a mozgás az Alzheimert nem gyógyítja meg, lassíthatja az állapotromlást.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.