Egy budapesti diák lett az uniós fordítóverseny magyarországi győztese

Az Európai Bizottság Juvenes Translatores középiskolai fordítóversenyének résztvevői közül Magyarországon egy budapesti diák fordítása lett a legjobb - közölte az uniós testület csütörtökön.

  • Eduline/MTI

Magyarországon 21 középiskolából 91 diák vett részt a versenyben. Közülük a Budapesti Német Iskola (Deutsche Schule Budapest) diákja, Szántó Hanna fordítása bizonyult a legjobbnak. Szántó Hanna német-magyar nyelvpárosításban készítette el díjnyertes fordítását.

A Juvenes Translatores versenynek összesen 27 győztese van, mindegyik tagállamból egy középiskolás diák, akinek versenyfordítását az Európai Bizottság hivatásos fordítói a legjobbnak ítélték.

Bármit bármivel

A versenyen az EU 24 hivatalos nyelve összesen 552 nyelvkombinációt tesz lehetővé, a résztvevők ezek közül bármilyen nyelvpárosítást kiválaszthatták. A versenyen összesen 153 nyelvkombinációban születtek fordítások, köztük olyan párosítások is előfordultak, mint portugál-finn, bolgár-svéd és szlovák-görög.

A győztesek életében fordulópont lehet az eredmény - néhányan úgy döntöttek, hogy fordító szakon tanulnak tovább, és volt, aki az Európai Bizottság fordítószolgálatánál helyezkedett el gyakornokként vagy fordítóként.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.