Egy budapesti diák lett az uniós fordítóverseny magyarországi győztese

Az Európai Bizottság Juvenes Translatores középiskolai fordítóversenyének résztvevői közül Magyarországon egy budapesti diák fordítása lett a legjobb - közölte az uniós testület csütörtökön.

  • Eduline/MTI

Magyarországon 21 középiskolából 91 diák vett részt a versenyben. Közülük a Budapesti Német Iskola (Deutsche Schule Budapest) diákja, Szántó Hanna fordítása bizonyult a legjobbnak. Szántó Hanna német-magyar nyelvpárosításban készítette el díjnyertes fordítását.

A Juvenes Translatores versenynek összesen 27 győztese van, mindegyik tagállamból egy középiskolás diák, akinek versenyfordítását az Európai Bizottság hivatásos fordítói a legjobbnak ítélték.

Bármit bármivel

A versenyen az EU 24 hivatalos nyelve összesen 552 nyelvkombinációt tesz lehetővé, a résztvevők ezek közül bármilyen nyelvpárosítást kiválaszthatták. A versenyen összesen 153 nyelvkombinációban születtek fordítások, köztük olyan párosítások is előfordultak, mint portugál-finn, bolgár-svéd és szlovák-görög.

A győztesek életében fordulópont lehet az eredmény - néhányan úgy döntöttek, hogy fordító szakon tanulnak tovább, és volt, aki az Európai Bizottság fordítószolgálatánál helyezkedett el gyakornokként vagy fordítóként.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.