Nem maradnak el az idei gólyatáborok, de védettségi igazolványra minden elsőévesnek szüksége lesz

Van, ahol gyorstesztekkel és kötelező lázméréssel, máshol állandó egészségügyi stábbal, betegszobával, fertőtlenítőpontokkal készülnek az idei egyetemi gólyatáborokra a szervezők. Bár a legtöbb felsőoktatási intézményben azzal számolnak, hogy a koronavírus-járvány miatt idén nem kell majd lefújni a programokat, a szabályok szigorúak: csak azok az elsőévesek gólyatáborozhatnak, akiknek van védettségi igazolványuk.

  • Szabó Fruzsina

„A táborokban egészségügyi szakszemélyzet lesz jelen, és betegszobát is fenn kell majd tartani. A lázas személyek elkülönítéséről, a légúti tüneteket mutató résztvevők elkülönített megfigyeléséről, további járványügyi vagy más teendők elvégzéséről folyamatosan gondoskodni kell” – hosszan sorolja az ELTE járványügyi testületének tájékoztatója, hogyan kell „Covid-biztossá” tenni az egyetem idei gólyatáborait. Jó néhány „klasszikus” gólyatábori program is kimarad majd, a dokumentum ugyanis leszögezi, hogy olyan játékokat kell kitalálni az elsőéveseknek, amelyeknél kerülni lehet a „közeli kontaktust”, és „éjszakai ébresztéssel járó programokat” sem lehet szervezni.

Tavaly több gólyatáborban találtak koronavírus-fertőzötteket, a Budapesti Corvinus Egyetem alapszakosainak bükkszéki kirándulása után például több hallgatóról kiderült, hogy fertőzött, ezért a mesterszakosok gólyatáborát azonnal lefújta az intézmény. A Szent István Egyetem egyik gólyatábora után öt embernek lett pozitív a tesztje, de a Pécsi Tudományegyetemen is találtak koronavírusos hallgatókat, ezért mindkét egyetemen törölték a további programokat, és így döntöttek Debrecenben is, ahol három turnusból egy elmaradt.

Több tízezer elsőévest várnak

Az idei gólyatáborokat a legtöbb egyetemen megtartják – igaz, sok helyen csak a járványügyi korlátozások enyhítése után kezdték el a szervezést. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán április közepén kezdték toborozni az augusztus 21. és 25. közötti gólyatábor szervezőit és lebonyolítóit, a Soproni Egyetem pedig már közzé is tette a Simonyi-kar idei táborának időpontját. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gólyatáborairól is vannak már információk: a 2020-as integrációnak megfelelően együtt fognak táborozni a budai, a gyöngyösi és a gödöllői campus elsőévesei.

A középiskolákkal ellentétben az egyetemek egyébként augusztus utolsó napjaiban is tarthatnak gólyatábort, a felsőoktatásra ugyanis nem vonatkozik az a minisztériumi rendelet, amely alapján az elsősök kirándulásait, táborait járványügyi okok miatt augusztus 23-ig le kell zongorázni.

Gyorsteszt, lázmérés, fertőtlenítőpont

Az ELTE-n tavaly egyébként elmaradtak a gólyatáborok, és az egyetemi karok idén is dönthetnek úgy, hogy inkább „orientációs napokat” szerveznek a campuson, a gólyatáborokban ugyanis csak azok az elsőévesek vehetnek majd részt, akiknek van védettségi igazolványuk – és ugyanez a szabály vonatkozik majd a szervezőkre is. Arra is van forgatókönyv, ha az utolsó pillanatban mégis le kell fújni a kirándulásokat: ebben az esetben az összes jelentkező visszakapja a részvételi díjat.

A Miskolci Egyetemen a tervek szerint augusztus 22-e és 26-a között tartják majd meg az idei gólyatábort. A programokon általában 700-800 elsőéves, a szervezőkkel együtt körülbelül ezer ember szokott részt venni. A gólyatáborba vagy védettségi igazolvánnyal, vagy 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel lehet majd belépni, de az egyetem kommunikációs igazgatósága az Eduline-nal azt is közölte, hogy a szervezők gyorstesztekkel is készülnek, fertőtlenítőpontokat hoznak létre, és naponta mérik majd a hallgatók testhőmérsékletét.

A Pécsi Tudományegyetemen összesen tíz gólyatábort rendeznek négy helyszínen – arra számítanak, hogy ezeken összesen kétezer elsőéves vesz majd részt.  Az egyetemi hallgatói önkormányzat az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogszabályoknak megfelelően védettségi igazolvánnyal, illetve igazolással lehet majd részt venni, de a szervezők – fogalmaztak – kiemelten figyelnek majd a higiénés szabályok betartására.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.