Spanyolországban ismét előkerült a négynapos munkahét kérdése, miután a kormány elfogadott egy kísérleti projektet. Vajon az iskolákban is megállná a helyét ez a rendszer?
A világjárvány alatt ismét előtérbe került a munkahelyi kiégés, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának nagyon fontos kérdése - írja a Guardian. Spanyolországban ezért kísérleti jelleggel ugyan, de az érdeklődő vállalatok bevonásával bevezethetik a négynapos munkahetet.
| Gondoltad volna? |
Az 1919-es, 44 napos barcelonai sztrájk után Spanyolország volt az egyik első ország, ahol nyolc órában korlátozták a napi munkaidőt. |
A négynapos munkahét ötlet persze nem újkeletű. Régóta foglalkoznak vele több országban is, Új-Zélandtól kezdve Németországon át, az Egyesült Államokig.
Az iskolákban is felmerült az ötlet. Korábban például az egyik colorádói tankerületben vezettek be rövidebb munkahetet, persze itt nem a kísérletezés volt az elsődleges cél. Az államban a magyarországi helyzethez hasonlóan szintén tanárhiánnyal küszködtek akkoriban. 2018-ban ezért bevezették, hogy hétfőnként nincs tanítás a diákoknak. A tankerület honlapja alapján ezt a heti beosztást azóta is követik. Az amerikai iskolákban gyerekek hétfőnként sem maradnak felügyelet nélkül. Az intézmények ugyanis költségtérítés mellett vállalják a gyerekek felügyeletét, ha arra igény van.
Anyagi haszonnal is jár a rövidebb iskolahét: Peach megyében - egy korábbi kutatás szerint - például a négynapos iskolahét bevezetése 76 százalékkal csökkentette a helyettesítési költségeket, 35 százalékkal az utazási költségeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
