Nem is olyan ördögtől való a négynapos iskolai hét? Van, ahol már évek óta működik

Spanyolországban ismét előkerült a négynapos munkahét kérdése, miután a kormány elfogadott egy kísérleti projektet. Vajon az iskolákban is megállná a helyét ez a rendszer?

  • Csik Veronika

A világjárvány alatt ismét előtérbe került a munkahelyi kiégés, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának nagyon fontos kérdése - írja a Guardian. Spanyolországban ezért kísérleti jelleggel ugyan, de az érdeklődő vállalatok bevonásával bevezethetik a négynapos munkahetet.

Gondoltad volna?

Az 1919-es, 44 napos barcelonai sztrájk után Spanyolország volt az egyik első ország, ahol nyolc órában korlátozták a napi munkaidőt.

A négynapos munkahét ötlet persze nem újkeletű. Régóta foglalkoznak vele több országban is, Új-Zélandtól kezdve Németországon át, az Egyesült Államokig.

Az iskolákban is felmerült az ötlet. Korábban például az egyik colorádói tankerületben vezettek be rövidebb munkahetet, persze itt nem a kísérletezés volt az elsődleges cél. Az államban a magyarországi helyzethez hasonlóan szintén tanárhiánnyal küszködtek akkoriban. 2018-ban ezért bevezették, hogy hétfőnként nincs tanítás a diákoknak. A tankerület honlapja alapján ezt a heti beosztást azóta is követik. Az amerikai iskolákban gyerekek hétfőnként sem maradnak felügyelet nélkül. Az intézmények ugyanis költségtérítés mellett vállalják a gyerekek felügyeletét, ha arra igény van.

Anyagi haszonnal is jár a rövidebb iskolahét: Peach megyében - egy korábbi kutatás szerint - például a négynapos iskolahét bevezetése 76 százalékkal csökkentette a helyettesítési költségeket, 35 százalékkal az utazási költségeket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.