Pár nappal az iskolakezdés előtt: hogyan tudjátok hatékonyan olvasni a kötelezőket?

Ti is belefutottatok már abba, hogy nyáron ugyan elolvastátok a kötelezőket, de mire oda jutottatok, hogy órán foglalkoznátok vele, már arra sem emlékeztetek, hogyan hívják a főszereplőt? Most összeszedtük nektek a legjobb taktikákat, hogy újraolvasás nélkül is minden részletet vissza tudjatok idézni.

  • Eduline

A kötelező olvasmány téma sokszor nagyobb mumus, mint a matekérettségi, de aggodalomra semmi ok, mindenre vannak trükkök, többek között a kötelezők (és később az egyetemi szakszövegek) feldolgozására is.

Amikor az órán egy szöveget dolgoztok fel, könnyen eltéved az ember, ráadásul, ha más példányotok van, mint a tanárnak, még csak oldalszám alapján sem tudtok keresni. Hogy a kétségbeesett lapozgatást elkerüljétek - bármennyire is triviálisan hangzik -, jelöljétek meg post-it cetlikkel a cselekmény nagyobb fordulópontjait, és (esetleg már az olvasás közben) írjátok rá a kulcsszavakat, így egy mozdulattal megtaláljátok a fontos részleteket.

Ha már a könnyen visszakereshetőségnél tartunk, érdemes lehet ceruzával aláhúzni jelentős párbeszédeket, cselekménybeli változásokat - ez a szokás később az egyetemen, sőt, hogy olyan messze ne is szaladjunk, az érettségi alatt is nagy hasznotokra lehet, amikor tömérdek szövegből készültök a vizsgákra.

Az sem utolsó ötlet, hogy egy-egy fejezet elolvasása után írjatok egy pár mondatos összefoglalót arról, hogy mi történt az adott részben. Így nem csak az emlékezetetekbe vésitek a mozzanatokat, de minél többet foglalkoztok a szöveggel, annál jobban fogjátok érteni is. Ha pedig valamelyik fejezet nem maradt meg olyan tisztán a memóriatokban, ezek a rövid összefoglalók segítenek a visszaemlékezésben.

Ha nagyon bonyolulttá válik a cselekmény vagy sok karakter szerepel a történetben, készítsetek kapcsolati hálót. Így nem csak az tisztul ki, hogy ki kicsoda, de így akár a karakterek motivációját, a tetteik miértjét is felfedezhetitek. Végül, ha például egy régebbi vagy nehezebb nyelvezetű könyvet olvastok, és egy szót, kifejezést nem értetek, bátran járjatok utána.

Általánosból gimibe: 4 tipp, ha most kezditek a középiskolát

Bármennyire is egyértelműnek tűnik a váltás, nem mindig zökkenőmentes. Most ezekben szeretnénk segítséget nyújtani nektek, összeszedtünk pár dolgot, aminek betartásával nem lesz káosz a szeptember.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.