Pár nappal az iskolakezdés előtt: hogyan tudjátok hatékonyan olvasni a kötelezőket?

Ti is belefutottatok már abba, hogy nyáron ugyan elolvastátok a kötelezőket, de mire oda jutottatok, hogy órán foglalkoznátok vele, már arra sem emlékeztetek, hogyan hívják a főszereplőt? Most összeszedtük nektek a legjobb taktikákat, hogy újraolvasás nélkül is minden részletet vissza tudjatok idézni.

  • Eduline

A kötelező olvasmány téma sokszor nagyobb mumus, mint a matekérettségi, de aggodalomra semmi ok, mindenre vannak trükkök, többek között a kötelezők (és később az egyetemi szakszövegek) feldolgozására is.

Amikor az órán egy szöveget dolgoztok fel, könnyen eltéved az ember, ráadásul, ha más példányotok van, mint a tanárnak, még csak oldalszám alapján sem tudtok keresni. Hogy a kétségbeesett lapozgatást elkerüljétek - bármennyire is triviálisan hangzik -, jelöljétek meg post-it cetlikkel a cselekmény nagyobb fordulópontjait, és (esetleg már az olvasás közben) írjátok rá a kulcsszavakat, így egy mozdulattal megtaláljátok a fontos részleteket.

Ha már a könnyen visszakereshetőségnél tartunk, érdemes lehet ceruzával aláhúzni jelentős párbeszédeket, cselekménybeli változásokat - ez a szokás később az egyetemen, sőt, hogy olyan messze ne is szaladjunk, az érettségi alatt is nagy hasznotokra lehet, amikor tömérdek szövegből készültök a vizsgákra.

Az sem utolsó ötlet, hogy egy-egy fejezet elolvasása után írjatok egy pár mondatos összefoglalót arról, hogy mi történt az adott részben. Így nem csak az emlékezetetekbe vésitek a mozzanatokat, de minél többet foglalkoztok a szöveggel, annál jobban fogjátok érteni is. Ha pedig valamelyik fejezet nem maradt meg olyan tisztán a memóriatokban, ezek a rövid összefoglalók segítenek a visszaemlékezésben.

Ha nagyon bonyolulttá válik a cselekmény vagy sok karakter szerepel a történetben, készítsetek kapcsolati hálót. Így nem csak az tisztul ki, hogy ki kicsoda, de így akár a karakterek motivációját, a tetteik miértjét is felfedezhetitek. Végül, ha például egy régebbi vagy nehezebb nyelvezetű könyvet olvastok, és egy szót, kifejezést nem értetek, bátran járjatok utána.

Általánosból gimibe: 4 tipp, ha most kezditek a középiskolát

Bármennyire is egyértelműnek tűnik a váltás, nem mindig zökkenőmentes. Most ezekben szeretnénk segítséget nyújtani nektek, összeszedtünk pár dolgot, aminek betartásával nem lesz káosz a szeptember.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.