Mennyit kell fizetni az albérletekért havonta a főváros külsőbb kerületeiben?

Mostanában sok helyen lehet olvasni arról, hogy a vírus miatt csökkentek az albérletek árai. Kíváncsiak voltunk, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, ezért utánajártunk, mennyit kell félretennetek havonta, ha Budapest külsőbb kerületeiben szeretnétek lakni.

  • Eduline

Korábban megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten, közel az egyetemekhez szeretnétek lakást bérelni, most pedig utánajártunk, mennyibe kerülnek a lakások a külsőbb kerületekben.

A III. kerületben a legtöbb főbérlő 110-120 ezer forint körül hirdeti az egyszobás lakásokat, de persze itt is vannak ettől jóval magasabb árak - akár 160-190 ezer forintot is elkérhetnek havonta. Ha nem egyedül költöznétek, akkor talán jobban megéri másfél-, kétszobás albérletet bérelni, mivel ezeknek a havi díja 130-170 ezer forint között mozog - így olcsóbban jöhettek ki fejenként, mintha egyedül költöztök.

A IV. kerületben hasonlóak az árak. Egyszobás lakásokat már 100-110 ezer forintért, kétszobásakat pedig 130-150 ezer forintért bérelhettek havonta. Ha nem zavar, hogy egy kicsit többet kell utaznotok a belvárosba, akkor a XVI. kerületben is érdemes nézelődnötök, mivel a szemfülesebbek itt már másfélszobás lakásokat is találhatnak havi 110 ezer forint körül.

A X. kerületben átlagosan 120 ezer forint az egyszobás albérletek bérleti díja, de természetesen egy-egy lakást akár 85 ezer forintért, vagy éppen 170 ezer forintért is kínálnak. Ha ide költöznétek, akkor ugyancsak érdemes lehet összefogni a barátaitokkal, mivel egy háromszobás lakást akár már 140-150 ezer forintért is találhattok.

A XX., XXI. és XXII. kerület árai is hasonlóak - vagyis ezekben a kerületekben egyszobás albit nagyjából 100 ezer forintért, másfél-, kétszobásat pedig már 120-130 ezer forintért bérelhettek havonta.

Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak

A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.