Mostanában sok helyen lehet olvasni arról, hogy a vírus miatt csökkentek az albérletek árai. Kíváncsiak voltunk, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, ezért utánajártunk, mennyit kell félretennetek havonta, ha Budapest külsőbb kerületeiben szeretnétek lakni.
Korábban megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten, közel az egyetemekhez szeretnétek lakást bérelni, most pedig utánajártunk, mennyibe kerülnek a lakások a külsőbb kerületekben.
A III. kerületben a legtöbb főbérlő 110-120 ezer forint körül hirdeti az egyszobás lakásokat, de persze itt is vannak ettől jóval magasabb árak - akár 160-190 ezer forintot is elkérhetnek havonta. Ha nem egyedül költöznétek, akkor talán jobban megéri másfél-, kétszobás albérletet bérelni, mivel ezeknek a havi díja 130-170 ezer forint között mozog - így olcsóbban jöhettek ki fejenként, mintha egyedül költöztök.
A IV. kerületben hasonlóak az árak. Egyszobás lakásokat már 100-110 ezer forintért, kétszobásakat pedig 130-150 ezer forintért bérelhettek havonta. Ha nem zavar, hogy egy kicsit többet kell utaznotok a belvárosba, akkor a XVI. kerületben is érdemes nézelődnötök, mivel a szemfülesebbek itt már másfélszobás lakásokat is találhatnak havi 110 ezer forint körül.
A X. kerületben átlagosan 120 ezer forint az egyszobás albérletek bérleti díja, de természetesen egy-egy lakást akár 85 ezer forintért, vagy éppen 170 ezer forintért is kínálnak. Ha ide költöznétek, akkor ugyancsak érdemes lehet összefogni a barátaitokkal, mivel egy háromszobás lakást akár már 140-150 ezer forintért is találhattok.
A XX., XXI. és XXII. kerület árai is hasonlóak - vagyis ezekben a kerületekben egyszobás albit nagyjából 100 ezer forintért, másfél-, kétszobásat pedig már 120-130 ezer forintért bérelhettek havonta.
Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak
A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
