Mennyit kell fizetni az albérletekért havonta a főváros külsőbb kerületeiben?

Mostanában sok helyen lehet olvasni arról, hogy a vírus miatt csökkentek az albérletek árai. Kíváncsiak voltunk, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, ezért utánajártunk, mennyit kell félretennetek havonta, ha Budapest külsőbb kerületeiben szeretnétek lakni.

  • Eduline

Korábban megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten, közel az egyetemekhez szeretnétek lakást bérelni, most pedig utánajártunk, mennyibe kerülnek a lakások a külsőbb kerületekben.

A III. kerületben a legtöbb főbérlő 110-120 ezer forint körül hirdeti az egyszobás lakásokat, de persze itt is vannak ettől jóval magasabb árak - akár 160-190 ezer forintot is elkérhetnek havonta. Ha nem egyedül költöznétek, akkor talán jobban megéri másfél-, kétszobás albérletet bérelni, mivel ezeknek a havi díja 130-170 ezer forint között mozog - így olcsóbban jöhettek ki fejenként, mintha egyedül költöztök.

A IV. kerületben hasonlóak az árak. Egyszobás lakásokat már 100-110 ezer forintért, kétszobásakat pedig 130-150 ezer forintért bérelhettek havonta. Ha nem zavar, hogy egy kicsit többet kell utaznotok a belvárosba, akkor a XVI. kerületben is érdemes nézelődnötök, mivel a szemfülesebbek itt már másfélszobás lakásokat is találhatnak havi 110 ezer forint körül.

A X. kerületben átlagosan 120 ezer forint az egyszobás albérletek bérleti díja, de természetesen egy-egy lakást akár 85 ezer forintért, vagy éppen 170 ezer forintért is kínálnak. Ha ide költöznétek, akkor ugyancsak érdemes lehet összefogni a barátaitokkal, mivel egy háromszobás lakást akár már 140-150 ezer forintért is találhattok.

A XX., XXI. és XXII. kerület árai is hasonlóak - vagyis ezekben a kerületekben egyszobás albit nagyjából 100 ezer forintért, másfél-, kétszobásat pedig már 120-130 ezer forintért bérelhettek havonta.

Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak

A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?