Mennyit kell fizetni az albérletekért havonta a főváros külsőbb kerületeiben?

Mostanában sok helyen lehet olvasni arról, hogy a vírus miatt csökkentek az albérletek árai. Kíváncsiak voltunk, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, ezért utánajártunk, mennyit kell félretennetek havonta, ha Budapest külsőbb kerületeiben szeretnétek lakni.

  • Eduline

Korábban megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten, közel az egyetemekhez szeretnétek lakást bérelni, most pedig utánajártunk, mennyibe kerülnek a lakások a külsőbb kerületekben.

A III. kerületben a legtöbb főbérlő 110-120 ezer forint körül hirdeti az egyszobás lakásokat, de persze itt is vannak ettől jóval magasabb árak - akár 160-190 ezer forintot is elkérhetnek havonta. Ha nem egyedül költöznétek, akkor talán jobban megéri másfél-, kétszobás albérletet bérelni, mivel ezeknek a havi díja 130-170 ezer forint között mozog - így olcsóbban jöhettek ki fejenként, mintha egyedül költöztök.

A IV. kerületben hasonlóak az árak. Egyszobás lakásokat már 100-110 ezer forintért, kétszobásakat pedig 130-150 ezer forintért bérelhettek havonta. Ha nem zavar, hogy egy kicsit többet kell utaznotok a belvárosba, akkor a XVI. kerületben is érdemes nézelődnötök, mivel a szemfülesebbek itt már másfélszobás lakásokat is találhatnak havi 110 ezer forint körül.

A X. kerületben átlagosan 120 ezer forint az egyszobás albérletek bérleti díja, de természetesen egy-egy lakást akár 85 ezer forintért, vagy éppen 170 ezer forintért is kínálnak. Ha ide költöznétek, akkor ugyancsak érdemes lehet összefogni a barátaitokkal, mivel egy háromszobás lakást akár már 140-150 ezer forintért is találhattok.

A XX., XXI. és XXII. kerület árai is hasonlóak - vagyis ezekben a kerületekben egyszobás albit nagyjából 100 ezer forintért, másfél-, kétszobásat pedig már 120-130 ezer forintért bérelhettek havonta.

Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak

A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.