Mennyit kell fizetni az albérletekért havonta a főváros külsőbb kerületeiben?

Mostanában sok helyen lehet olvasni arról, hogy a vírus miatt csökkentek az albérletek árai. Kíváncsiak voltunk, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, ezért utánajártunk, mennyit kell félretennetek havonta, ha Budapest külsőbb kerületeiben szeretnétek lakni.

  • Eduline

Korábban megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten, közel az egyetemekhez szeretnétek lakást bérelni, most pedig utánajártunk, mennyibe kerülnek a lakások a külsőbb kerületekben.

A III. kerületben a legtöbb főbérlő 110-120 ezer forint körül hirdeti az egyszobás lakásokat, de persze itt is vannak ettől jóval magasabb árak - akár 160-190 ezer forintot is elkérhetnek havonta. Ha nem egyedül költöznétek, akkor talán jobban megéri másfél-, kétszobás albérletet bérelni, mivel ezeknek a havi díja 130-170 ezer forint között mozog - így olcsóbban jöhettek ki fejenként, mintha egyedül költöztök.

A IV. kerületben hasonlóak az árak. Egyszobás lakásokat már 100-110 ezer forintért, kétszobásakat pedig 130-150 ezer forintért bérelhettek havonta. Ha nem zavar, hogy egy kicsit többet kell utaznotok a belvárosba, akkor a XVI. kerületben is érdemes nézelődnötök, mivel a szemfülesebbek itt már másfélszobás lakásokat is találhatnak havi 110 ezer forint körül.

A X. kerületben átlagosan 120 ezer forint az egyszobás albérletek bérleti díja, de természetesen egy-egy lakást akár 85 ezer forintért, vagy éppen 170 ezer forintért is kínálnak. Ha ide költöznétek, akkor ugyancsak érdemes lehet összefogni a barátaitokkal, mivel egy háromszobás lakást akár már 140-150 ezer forintért is találhattok.

A XX., XXI. és XXII. kerület árai is hasonlóak - vagyis ezekben a kerületekben egyszobás albit nagyjából 100 ezer forintért, másfél-, kétszobásat pedig már 120-130 ezer forintért bérelhettek havonta.

Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak

A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.