Három dolog, amit tilos és három, ami kötelező az egyetemi gólyatáborokban

Bár idén a koronavírus miatt visszafogottabbak lesznek a gólyatáborok - már ahol nem maradnak el -, van néhány szabály, amelyet a saját érdeketekben még most is érdesem betartanotok. Mutatunk pár jó tanácsot.

  • Eduline

Ami kötelező:

1. Elmenni a gólyatáborba

Ne tántorítsanak el benneteket azok a rémtörténetek, amelyek szerint a gólyatábor másból sem áll, csak szívatásból, alkoholból és buliból. Az esemény fő célja ugyanis, hogy megismerkedjetek a szaktársaitokkal és évfolyamtársaitokkal, miközben jól érzitek magatokat. Ha nem mentek el a gólyatáborba, akkor az első közös élményekből is kimaradtok, így szeptemberben nem fogjátok érteni a belsős poénokat, illetve nehezebb lesz barátokat szereznetek.

2. Részt venni az elsőre bugyutának hangzó egyetemi indulók skandálásában

Amikor mindenki teli torokból skandál, akkor ti se maradjatok némák, még akkor sem, ha elsőre őrültségnek tűnik az egész. Bár néha elég furcsa szövegek születhetnek, de ne feledjétek, ez csupán a közösség összekovácsolásáról szól. Ne fogjátok hát vissza magatokat!

3. Meghallgatni a tájékoztatókat

A legtöbben a gólyatáborban még hallani sem szeretnének az egyetemmel járó kötelezettségekről, de a bulizás mellett a tájékoztatókra is érdemes elmennetek. Ezeken ugyanis rengeteg hasznos információ elhangzik, ráadásul itt találkozhattok először a diákszervezetekkel és a HÖK-kel is.

Amit ne tegyetek:

1. Ne menjetek bele minden őrültségbe

Bár az előbb éppen azt hangsúlyoztuk, hogy minél több programon vegyetek részt, azért minden őrültségbe sem kell belemennetek. Higgyétek el, nem azzal fogtok bevágódni a leendő szaktársaitoknál, ha minden ivós versenyen leisszátok magatokat a sárga földig.

2. Ne tűrjétek el, ha zaklatnak

Sokan azt hiszik, hogy egy gólyatáborban mindent szabad és sokkal többet megengednek maguknak, mint más környezetben. Éppen ezért, ha a valami olyat tapasztaltok, ami zavar benneteket, akkor egyből jelezzétek a szervezők felé. A korábbi évek gólyatáboros botrányai után garantáltan oda fognak figyelni a panaszotokra.

3. Ne maradjatok le az első napról

Épp aznap érnétek haza a családi nyaralásból, amikor kezdődik a gólyatábor? Pedig az első egyetemi bulitokon érdemes az elejétől a végéig részt venni, ugyanis minden nap akad olyan ismerkedős vagy egyéb program, ami később pótolhatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a bemutatkozós rész általában rögtön az érkezés után történik, ezért, ha van arra lehetőségetek, hogy végig jelen legyetek, akkor ne hagyjatok ki egyetlen napot se.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a jelenlegi szabályok engedik az egyetemi gólyatáborok megtartását, viszont a körülmények sokkal rendhagyóbbak és visszafogottabbak lesznek a megszokottnál. Ha idén kezditek az egyetemet és kíváncsiak vagytok, nálatok lesz-e - és milyen feltételekkel - gólyatábor vagy gólyahét, itt megnézhetitek.

Az élet nagy kérdései: kollégium vagy albérlet?

Az egyetem miatt költözők egyik legnagyobb kérdése: albérlet vagy kollégium legyen. Itt vannak a leggyakoribb pro és kontra érvek, amik szóba jöhetnek, amikor lakhatásról döntötök.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.