A koronavírus miatt eddig elmaradt a nagy táborozási láz

A tanév vége után közvetlenül még alig, de ettől a hónaptól már fokozatosan beindul a nyári táboroztatás.

  • Eduline

Bár a júniusi táborokra még kevesen jelentkeztek, a júliusi-augusztusi időpontok majdnem mind beteltek - mondta el Tóth Béla, a Táborfigyelő portál ügyvezetője az Eduline-nak. "Arra számítottunk, hogy már júniusban tele lesznek a napközis és ottalvós táborok, de a szülők kezdetben óvatosabbak voltak. Ahogyan azonban fokozatosan jöttek a veszélyhelyzethez kapcsolódó enyhítések, a szülők bizalma is egyre nagyobb lett, ez pedig a jelentkezéseknél is folyamatos megugrásokat eredményezett" - tette hozzá.

Kitolódott a jelentkezés

Ahogyan azt Tóth Béla elmondta, június közepére már le szoktak csökkenni a táboros jelentkezések - addigra mindenki le szokta foglalni a helyét -, de idén, mivel csak májusban derült ki, hogy egyáltalán lehet majd táborokat tartani, még most is tartott a jelentkezési hullám.

Tízezer 14 éven aluli budapesti gyerek kap egyenként tízezer forintot táboroztatási támogatásként a fővárostól - ezt Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be tegnap. Tóth Béla szerint ez az intézkedés hatalmas pluszt jelent nemcsak a gyerekeknek és családjaiknak, de a táboroztatóknak is.

Idén először szerveznek minimalista táborokat is a vírus miatt kialakult helyzetre reagálva - ezekben kevésbé kötlséges programok - például állatkert helyett sorverseny - adják a tábori élményt, és 27 ezer forint alatti áron érhetők el. Egy biztos, a gyerekenek három hónap "bezártság" után szüksége van a táborokra - tette hozzá Tóth Béla.

Tízezres támogatást kapnak a nyári táborozáshoz a budapesti szülők

Tízezer budapesti 14 éven aluli gyereknek egyenként tízezer forintot ad táboroztatási támogatásként a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.