Ma van a 2019/2020-as tanév utolsó tanítási napja.
Holnaptól, június 16-tól kezdődik az idei nyári szünet, ma még lehetnek digitális vagy hagyományos iskolai órák. Ez utóbbiak a nyitás ellenére csak kis százalékban valósultak meg az elmúlt két hétben, ahogyan azt megírtuk, a diákok mindössze három-négy százalékuk vesz részt a személyes oktatásban.
Ez a lehetőség, vagyis a kinyitás elsősorban a felzárkózó diákoknak szólt, akiknek a tanév letelte után is lesz lehetőségük a pótlásra. Június 26-ig ugyanis minden iskolában biztosítva lesz a felügyelet. Ez idő alatt napközit, szakkört, sportfoglalkozást, felzárkóztatást és fejlesztőfoglalkozást is lehet tartani.
A héten már lehetnek azonban napközis és ottalvós táborok is - ezeket szigorú szabályok betartása mellett tarthatják meg a szervezők. A táborok az elmúlt hónapok után nemcsak a gyerekeknek, a szülőknek is komoly lehetőséget jelent, akik szabadságuk híján nehezen tudnák megoldani a gyerekfelügyeletet.
Nagy az igény a nyári táborokra, sok szülőnek jelent megoldást majd a szünetben
Szülői felmérés készült az idei nyári táborokról, sokan élnek majd a lehetőséggel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
