Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Szülői felmérés készült az idei nyári táborokról, sokan élnek majd a lehetőséggel.
A 14 év alatti gyermeket nevelők 40 százaléka tervezi, hogy táborba küldi gyermekét a nyári szünetben - derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) reprezentatív kutatásából, amelynek készítői május 18. és 20. között ezer szülőt kérdeztek telefonon.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a válaszadó szülők 25 százalékának komoly problémát jelent 14 éven aluli gyermekük felügyelete a nyári szünet idején, mert a koronavírus-járvány miatt sokan kivették a szabadságukat. A megkérdezettek 29 százaléka számít a napközis táborokra, tovább 11 százalék pedig még gondolkozik rajta. Ottalvós táborokba a megkérdezettek 16 százaléka szívesen küldené gyermekét, 8 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben - írták.
A felmérésből kiderült az is, hogy a 14 év alatti gyermeket nevelők több mint harmada számít a nagyszülői segítségre a szünidőben. A szülők ötöde baráti vagy rokoni, és mindössze hat százaléka fizetett külső segítséget is igénybe venne. A 6 év alatti gyermekek szüleinek kétharmada tervezi, hogy óvodába, illetve bölcsődébe viszi gyermekét nyáron.
A többség az iskola befejezésének dátumát a szokásos június 15-ben határozta meg, az általános iskolás gyermekek szüleinek harmada, a középiskolások szüleinek negyede azonban egyetért azzal, hogy június végéig legyenek iskolai foglalkozások - olvasható a közleményben.
A június 16-tól hivatalosan lehetnek napközis és ottalvós nyári táborok is.
Drágultak a nyári táborok a tavalyi árakhoz képest
Az már eldőlt, hogy napközis, sőt ottalvós táborokat is szervezhetnek idén nyáron, de vajon milyen árakra lehet számítani ebben a rendhagyó időszakban?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.