Öt híres ember, aki már gyerekként is zseninek számított

A híres emberek életében általában már gyerekkorban megmutatkozik, hogy valamiben kiemelkedőek, tehetségesek. Utánajártunk öt híres, és inspiráló történelmi személy gyerekkorának.

  • Eduline

Mindig voltak csodagyerekek, aki kiemelkedően tehetségesek voltak már azelőtt, hogy híressé váltak volna. Vannak írók, zeneszerzők, tudósok, akik már gyerekként valami nagyot alkottak. Összegyűjtöttünk öt olyan személyt a történelemből, akik már iskolás korukban valami különlegeset alkottak.

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc már kilenc évesen nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban. Bécsben folytatta tanulmányait, miután elnyerte műpártoló főurak támogatását. Első koncertjét tizenegy évesen adta Bécsben, 1822. december 1-jén. A koncert nagy feltűnést keltett, itt találkozott Beethovennel is.

Wolfgang Amadeus Mozart 

Mozart, a szintén híres zeneszerző mindössze három éves volt, amikor először fogott csembalót a kezében. Öt éves volt, mikor első zeneművét komponálta és mire betöltötte tizedik életévét már számos versenyművet, szonátát, operát és szimfóniát is írt. A fiatal zeneszerző remek improvizációs képességgel bírt és képes volt bekötött szemmel játszani, vagy úgy, hogy kezeit keresztbe rakta.

Enrico Fermi

Enrico Fermi, Nobel – díjas, olasz tudós. Ferminek fotografikus memóriája volt és már gyerekként geometriai problémákat oldott meg, vagy épp elektromos motorokat épített. Tizenhárom évesen, testvére halála után a tanulásba temetkezett. 1918-ban jelentkezett a Pisai Egyetemre, már ekkor kiderült, hogy nagy a tudása. Huszonegy évesen diplomázott le és huszonnégy évesen már egyetemi professzor volt a római La Sapienza Egyetemen. A második világháború idején a Manhattan terv egyik vezetőjévé nevezték ki, ennek eredménye az Egyesült Államok első atomfegyverének létrehozása.

Jean-Francois Champollion

Jean-François Champollion, az egyiptológia tudományának megalapítója, a hieroglifák megfejtője. Már gyermekként megmutatkozott kivételes nyelvi tehetsége, 16 éves korára elsajátította a latin, az ógörög, az arab, a héber, a szír, a szanszkrit és a kopt nyelveket. Szintén 16 évesen publikálta első tudományos írását és tizenkilenc éves korában már történelmet tanított Gernoble városában. Champollion ismerte fel elsőként, hogy a hieroglifák nem csak képírást takarnak, hanem az egyes szimbólumok jelölhetnek szótagokat vagy hangokat is.

Blaise Pascal

A nyomás mértékegysége az ő munkássága után lett pascal. Pascal gyakorlatilag a teljes gyermekkorát otthon töltötte, édesapja magántanárként oktatta. Egyszer apja észrevette, hogy Pascal a háromszög belső szögösszegének bizonyításán dolgozott. Tizenkét éves korára már saját matematikai terminológiát dolgozott ki és egyedül felfedezte Eukleidész szinte valamennyi bizonyítását is. Tizenhat évesen publikálta tanulmányát a kúpszeletekről, tizenkilenc évesen pedig megtervezte és megépítette saját mechanikus számológépét, amit ma Pascaline néven emlegetünk.

Videóüzenettel kedveskednek egy általános iskola tanárai a gyerekeknek

A pécsi Belvárosi Általános Iskola tanárai egy kedves videóüzenetet készítettek a diákoknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.