Fotókon a régi Semmelweis Egyetem: különleges történetek

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Semmelweis Egyetem története.

  • Eduline

Mária Terézia 1769-ben orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet, az intézmény aztán később Budára, majd Pestre költözött - ez volt a mai Semmelweis Egyetem kezdete. A Fortepanon legkorábbi fotó 1877-1880 körül készülhetett az orvoskar akkori sebészeti klinikájáról, amely ma a bőrgyógyászati klinika épülete.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.157

A 19-20. század között tartó komoly építkezéseknek köszönhetően az akkoriban még külterületnek számító Üllői út lett az orvoskar központja, ide helyezték a klinikákat, a füvészkertet és az igazgatóságot, derül ki az egyetem részletes történetéből. A kar része volt az akkori Budapesti Tudományegyetemnek, amely 1921. április 14-én felvette Pázmány Péter nevét, amelyet egészen 1950-ig viselt is. A szálak egyébként itt összeérnek többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetével is, hiszen ezek az intézmények együtt alakultak ki a nagy Budapesti Tudományegyetemből. A következő fotón a Pázmány Péter Tudományegyetem egyik épülete szerepel, amely ma a Semmelweis Egyetem szintén Üllői úti része.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

1895-ben már rendelet tette lehetővé a nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot - olvasható az egyetem honlapján, hozzátéve: az első Pesten végzett magyar orvosnőt Steinberger Saroltát 1900. november 3-án avatták fel.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára
Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

A háború okozta pusztítások az egyetemet is megviselték: a felszerelések jelentős része tönkrement, valamint az épületkárok nagyok voltak, csakúgy mint az 56-os forradalom idején. A háború nyomai szinte még el sem tűntek, mégis újabb épületkárok keletkeztek - ez jól látszik a következő fotón is.

Fortepan

Közben zajlott a tudományegyetemek orvoskarainak leválasztása és önálló szakegyetemekké alakítása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kara mint önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem folytatta működését. Az intézmény 200. évfordulóján pedig felvette Semmelweis Ignác nevét, így lett Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) a neve.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

A következő fotón egyetemi előadást tart Király Kálmán professzor, a fotó a hetvenes évekből származik.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

Az egyetem azóta is több intézményi egyesítésen és különváláson ment át, jelenlegi nevén (Semmelweis Egyetem) 2000 óta szerepel.

Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Szuper fotók a régi Debreceni Egyetemről: névváltozások és történetek

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Debreceni Egyetem története.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.