Fotókon a régi Semmelweis Egyetem: különleges történetek

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Semmelweis Egyetem története.

Eduline

Mária Terézia 1769-ben orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet, az intézmény aztán később Budára, majd Pestre költözött - ez volt a mai Semmelweis Egyetem kezdete. A Fortepanon legkorábbi fotó 1877-1880 körül készülhetett az orvoskar akkori sebészeti klinikájáról, amely ma a bőrgyógyászati klinika épülete.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.157

A 19-20. század között tartó komoly építkezéseknek köszönhetően az akkoriban még külterületnek számító Üllői út lett az orvoskar központja, ide helyezték a klinikákat, a füvészkertet és az igazgatóságot, derül ki az egyetem részletes történetéből. A kar része volt az akkori Budapesti Tudományegyetemnek, amely 1921. április 14-én felvette Pázmány Péter nevét, amelyet egészen 1950-ig viselt is. A szálak egyébként itt összeérnek többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetével is, hiszen ezek az intézmények együtt alakultak ki a nagy Budapesti Tudományegyetemből. A következő fotón a Pázmány Péter Tudományegyetem egyik épülete szerepel, amely ma a Semmelweis Egyetem szintén Üllői úti része.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

1895-ben már rendelet tette lehetővé a nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot - olvasható az egyetem honlapján, hozzátéve: az első Pesten végzett magyar orvosnőt Steinberger Saroltát 1900. november 3-án avatták fel.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

A háború okozta pusztítások az egyetemet is megviselték: a felszerelések jelentős része tönkrement, valamint az épületkárok nagyok voltak, csakúgy mint az 56-os forradalom idején. A háború nyomai szinte még el sem tűntek, mégis újabb épületkárok keletkeztek - ez jól látszik a következő fotón is.

Fortepan

Közben zajlott a tudományegyetemek orvoskarainak leválasztása és önálló szakegyetemekké alakítása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kara mint önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem folytatta működését. Az intézmény 200. évfordulóján pedig felvette Semmelweis Ignác nevét, így lett Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) a neve.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

A következő fotón egyetemi előadást tart Király Kálmán professzor, a fotó a hetvenes évekből származik.

Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára

Az egyetem azóta is több intézményi egyesítésen és különváláson ment át, jelenlegi nevén (Semmelweis Egyetem) 2000 óta szerepel.

Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Szuper fotók a régi Debreceni Egyetemről: névváltozások és történetek
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Debreceni Egyetem története.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.