Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Semmelweis Egyetem története.
Mária Terézia 1769-ben orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet, az intézmény aztán később Budára, majd Pestre költözött - ez volt a mai Semmelweis Egyetem kezdete. A Fortepanon legkorábbi fotó 1877-1880 körül készülhetett az orvoskar akkori sebészeti klinikájáról, amely ma a bőrgyógyászati klinika épülete.
A 19-20. század között tartó komoly építkezéseknek köszönhetően az akkoriban még külterületnek számító Üllői út lett az orvoskar központja, ide helyezték a klinikákat, a füvészkertet és az igazgatóságot, derül ki az egyetem részletes történetéből. A kar része volt az akkori Budapesti Tudományegyetemnek, amely 1921. április 14-én felvette Pázmány Péter nevét, amelyet egészen 1950-ig viselt is. A szálak egyébként itt összeérnek többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetével is, hiszen ezek az intézmények együtt alakultak ki a nagy Budapesti Tudományegyetemből. A következő fotón a Pázmány Péter Tudományegyetem egyik épülete szerepel, amely ma a Semmelweis Egyetem szintén Üllői úti része.
1895-ben már rendelet tette lehetővé a nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot - olvasható az egyetem honlapján, hozzátéve: az első Pesten végzett magyar orvosnőt Steinberger Saroltát 1900. november 3-án avatták fel.
A háború okozta pusztítások az egyetemet is megviselték: a felszerelések jelentős része tönkrement, valamint az épületkárok nagyok voltak, csakúgy mint az 56-os forradalom idején. A háború nyomai szinte még el sem tűntek, mégis újabb épületkárok keletkeztek - ez jól látszik a következő fotón is.
Közben zajlott a tudományegyetemek orvoskarainak leválasztása és önálló szakegyetemekké alakítása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kara mint önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem folytatta működését. Az intézmény 200. évfordulóján pedig felvette Semmelweis Ignác nevét, így lett Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) a neve.
A következő fotón egyetemi előadást tart Király Kálmán professzor, a fotó a hetvenes évekből származik.
Az egyetem azóta is több intézményi egyesítésen és különváláson ment át, jelenlegi nevén (Semmelweis Egyetem) 2000 óta szerepel.
Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szuper fotók a régi Debreceni Egyetemről: névváltozások és történetek
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Debreceni Egyetem története.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
