Az épület, amelyben Eötvös Loránd is kísérletezett: fotókon az ELTE története

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem története.

  • Eduline

Az egykori ELTE valójában nem a fővárosban jött létre, Nagyszombaton (ma Szlovákia) alapította meg Pázmány Péter a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet - mindezt a 17. században, 1635-ben. Innen indult az intézmény története, amely aztán elköltözött, de még mindig nem Pestre, hanem Budára, méghozzá a királyi palotába került. A vár trónterme lett az egyetem aulája, végül pedig  - II. József által - Pesten folytatódott az egyetemi oktatás 1784-ben.

A legkorábbi fotó az egyetem Élettani Intézetéről való az 1800-as évek végéről a Fortepanon:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Ez az épület ma az ELTE Bölcsészettudományi Karán található elhanyagolt E épület, amelyet Szkalnitzky Antal tervezett, és amelyben kíséleteit végezte többek között az intézmény mai névadója, Eötvös Loránd fizikus is - derült ki az egyetemi kar történetéből. Az egyetem 1950 óta szerepel Eötvös Loránd Tudományegyetem néven, azelőtt viselte alapítója nevét is, Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemként, de volt Budapesti Tudományegyetem, Pesti Királyi Tudományegyetem és legelső neve után Királyi Magyar Tudományegyetem is - az első fotó készültekor ez utóbbinak volt az egyetem keresztelve.

A következő képen szintén a mai BTK Astorián lévő (A) épülete látszik bal oldalon már jóval később, 1951-ből:

Fortepan

Az A épület a kezdetekből Ásványtani Épületként funkcionált, tervezője Weber Antal volt - addig a bölcsészkar egészen máshol, az egykori és mai Piarista Gimnázium és Rendházban működött (1953-as fotón):

Fortepan

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.