A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem története.
Az egykori ELTE valójában nem a fővárosban jött létre, Nagyszombaton (ma Szlovákia) alapította meg Pázmány Péter a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet - mindezt a 17. században, 1635-ben. Innen indult az intézmény története, amely aztán elköltözött, de még mindig nem Pestre, hanem Budára, méghozzá a királyi palotába került. A vár trónterme lett az egyetem aulája, végül pedig - II. József által - Pesten folytatódott az egyetemi oktatás 1784-ben.
A legkorábbi fotó az egyetem Élettani Intézetéről való az 1800-as évek végéről a Fortepanon:

Ez az épület ma az ELTE Bölcsészettudományi Karán található elhanyagolt E épület, amelyet Szkalnitzky Antal tervezett, és amelyben kíséleteit végezte többek között az intézmény mai névadója, Eötvös Loránd fizikus is - derült ki az egyetemi kar történetéből. Az egyetem 1950 óta szerepel Eötvös Loránd Tudományegyetem néven, azelőtt viselte alapítója nevét is, Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemként, de volt Budapesti Tudományegyetem, Pesti Királyi Tudományegyetem és legelső neve után Királyi Magyar Tudományegyetem is - az első fotó készültekor ez utóbbinak volt az egyetem keresztelve.
A következő képen szintén a mai BTK Astorián lévő (A) épülete látszik bal oldalon már jóval később, 1951-ből:

Az A épület a kezdetekből Ásványtani Épületként funkcionált, tervezője Weber Antal volt - addig a bölcsészkar egészen máshol, az egykori és mai Piarista Gimnázium és Rendházban működött (1953-as fotón):

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.