Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem története.
Az egykori ELTE valójában nem a fővárosban jött létre, Nagyszombaton (ma Szlovákia) alapította meg Pázmány Péter a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet - mindezt a 17. században, 1635-ben. Innen indult az intézmény története, amely aztán elköltözött, de még mindig nem Pestre, hanem Budára, méghozzá a királyi palotába került. A vár trónterme lett az egyetem aulája, végül pedig - II. József által - Pesten folytatódott az egyetemi oktatás 1784-ben.
A legkorábbi fotó az egyetem Élettani Intézetéről való az 1800-as évek végéről a Fortepanon:

Ez az épület ma az ELTE Bölcsészettudományi Karán található elhanyagolt E épület, amelyet Szkalnitzky Antal tervezett, és amelyben kíséleteit végezte többek között az intézmény mai névadója, Eötvös Loránd fizikus is - derült ki az egyetemi kar történetéből. Az egyetem 1950 óta szerepel Eötvös Loránd Tudományegyetem néven, azelőtt viselte alapítója nevét is, Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemként, de volt Budapesti Tudományegyetem, Pesti Királyi Tudományegyetem és legelső neve után Királyi Magyar Tudományegyetem is - az első fotó készültekor ez utóbbinak volt az egyetem keresztelve.
A következő képen szintén a mai BTK Astorián lévő (A) épülete látszik bal oldalon már jóval később, 1951-ből:

Az A épület a kezdetekből Ásványtani Épületként funkcionált, tervezője Weber Antal volt - addig a bölcsészkar egészen máshol, az egykori és mai Piarista Gimnázium és Rendházban működött (1953-as fotón):

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.