Különleges versenyt indított néhány hónappal ezelőtt a Középiskolai MTA Alumni Program: diákokat kértek arra, találják ki, hogyan csökkentenék saját iskolájuk karbonlábnyomát 20 millió forintból. Hogy milyen tervek születtek? Szombat délelőtt kiderül, érdemes figyelni a verseny döntőseire.
A cikk elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Mik azok az ökokörök, és hogyan segíthetik a fenntarthatóságot? Hol várható a legnagyobb mértékű felmelegedés a 21. század végére a globális klímamodell-szimulációk alapján? És mi az a közösségi mezőgazdaság?
Többek között ilyen kérdésekre kellett válaszolniuk azoknak a 9-12. évfolyamos középiskolásoknak, akik indultak a Középiskolai MTA Alumni Program kifejezetten a klímaváltozásra és a fenntartható fejlődésre fókuszáló tanulmányi versenyén. Amely a végéhez közeledik: a két korábbi forduló alapján a döntőbe került tíz csapat versengését ma fél 11-től élőben követhetitek az MTA YouTube-csatornáján, itt:
A műsorvezető Döbrösi Laura és Lévai Balázs, ráadásul nem csak tudomány, de meglepetés is lesz: egy olyan zenekar is fellép, amely - egyelőre csak ennyit árulhatunk el - kifejezetten népszerű a diákok körében.
686 csapatból a 10 legjobb
A Középiskolai MTA Alumni Program versenyén összesen 686 háromfős csapat indult – nekik az MTA szakértői által összeállított, húsz kérdésből álló tesztet kellett megoldaniuk (a teszteket ti is kitölthetitek, érdemes kipróbálni, hány kérdésre tudjátok a helyes választ). 152 csapat jutott a második fordulóba, ahol a középiskolásoknak a tesztkérdések megválaszolásán túl már egy esszét és egy videót is készíteniük kellett.
Fontos, de nem könnyű kérdésre kellett válaszolniuk: ha kapnátok bruttó 20 millió forintot, hogyan költenétek el annak érdekében, hogy a lehető legjobban csökkentsétek az iskolátok karbonlábnyomát? Emellett legalább 30, legfeljebb 120 másodperc hosszúságú videóban vagy animációban olyan fogalmakat kellett megmagyarázniuk, mint az „átbillenési pont”, a „klímamodell” vagy a „passzívház”. A tíz legkreatívabb csapat juthatott be a mai döntőbe:
Nem kicsi a tét: a döntő minden résztvevője egy tabletet vihet majd haza, felkészítő tanáraik pedig ajándékutalványokat kapnak. A győztes csapat tagjai és felkészítő tanáruk európai tanulmányúton vehetnek részt, magyar kutatók vezetésével meglátogatják a CERN-t és a Franciaországban épülő kísérleti fúziós erőművet, az ITER-t.
Azok sem távoztak üres kézzel, akiknek nem sikerült bekerülniük az utolsó fordulóba, közöttük is értékes ajándékokat – hangszórót, napelemes powerbanket, újrahasznosított övtáskát – sorsoltak ki a szervezők.
A versenyről ide kattintva olvashattok bővebben.
A cikk a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
