Most élőben nézhetitek, hogyan harcolnának a középiskolások a klímaváltozás ellen: közvetítés
Különleges versenyt indított néhány hónappal ezelőtt a Középiskolai MTA Alumni Program: diákokat kértek arra, találják ki, hogyan csökkentenék saját iskolájuk karbonlábnyomát 20 millió forintból. Hogy milyen tervek születtek? Szombat délelőtt kiderül, érdemes figyelni a verseny döntőseire.
Szponzor tartalom
A cikk elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Mik azok az ökokörök, és hogyan segíthetik a fenntarthatóságot? Hol várható a legnagyobb mértékű felmelegedés a 21. század végére a globális klímamodell-szimulációk alapján? És mi az a közösségi mezőgazdaság?
Többek között ilyen kérdésekre kellett válaszolniuk azoknak a 9-12. évfolyamos középiskolásoknak, akik indultak a Középiskolai MTA Alumni Program kifejezetten a klímaváltozásra és a fenntartható fejlődésre fókuszáló tanulmányi versenyén. Amely a végéhez közeledik: a két korábbi forduló alapján a döntőbe került tíz csapat versengését ma fél 11-től élőben követhetitek az MTA YouTube-csatornáján, itt:
A műsorvezető Döbrösi Laura és Lévai Balázs, ráadásul nem csak tudomány, de meglepetés is lesz: egy olyan zenekar is fellép, amely - egyelőre csak ennyit árulhatunk el - kifejezetten népszerű a diákok körében.
686 csapatból a 10 legjobb
A Középiskolai MTA Alumni Program versenyén összesen 686 háromfős csapat indult – nekik az MTA szakértői által összeállított, húsz kérdésből álló tesztet kellett megoldaniuk (a teszteket ti is kitölthetitek, érdemes kipróbálni, hány kérdésre tudjátok a helyes választ). 152 csapat jutott a második fordulóba, ahol a középiskolásoknak a tesztkérdések megválaszolásán túl már egy esszét és egy videót is készíteniük kellett.
Fontos, de nem könnyű kérdésre kellett válaszolniuk: ha kapnátok bruttó 20 millió forintot, hogyan költenétek el annak érdekében, hogy a lehető legjobban csökkentsétek az iskolátok karbonlábnyomát? Emellett legalább 30, legfeljebb 120 másodperc hosszúságú videóban vagy animációban olyan fogalmakat kellett megmagyarázniuk, mint az „átbillenési pont”, a „klímamodell” vagy a „passzívház”. A tíz legkreatívabb csapat juthatott be a mai döntőbe:
ELF – Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola (88 pont)
Bagoly – Budapesti Gazdasági SZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum (88 pont)
In Pollutio – Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Gimnázium és Kollégium, Győr (87 pont)
Rozmárok – Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed (87 pont)
Trifolium – Gödöllői Református Líceum Gimnázium (87 pont)
Zöld Muskétások – Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest (84 pont)
Alternatív Fánkparádé – Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (83 pont)
Boy-Go – Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium, Sopron (83 pont)
Venom Squad – Szent István Gimnázium, Budapest (83 pont)
Nem kicsi a tét: a döntő minden résztvevője egy tabletet vihet majd haza, felkészítő tanáraik pedig ajándékutalványokat kapnak. A győztes csapat tagjai és felkészítő tanáruk európai tanulmányúton vehetnek részt, magyar kutatók vezetésével meglátogatják a CERN-t és a Franciaországban épülő kísérleti fúziós erőművet, az ITER-t.
Azok sem távoztak üres kézzel, akiknek nem sikerült bekerülniük az utolsó fordulóba, közöttük is értékes ajándékokat – hangszórót, napelemes powerbanket, újrahasznosított övtáskát – sorsoltak ki a szervezők.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
